2013. május 15.-e óta, a gyorsvonati pótjegy bevezetésével ugyanannyiba kerül Egerbe gyorsvonattal utazni, mint Intercity-vel! Ez persze csak a 2012. decemberétől közlekedő közvetlen vonatokra vonatkozik, viszont akkor is nevetséges a szituáció, amikor izzadva a 30 fokos nyári melegben a posta bhv-ban ülve ugyanannyit fizetünk, mintha szerencsénk lett volna és kaptunk volna még jegyet egy kocsival előbb a kellemesen hűs fülkékbe.

Még tavaly januárban örömködtem azon, hogy végre az egyik kedvenc brit újságom elérhető digitálisan is, így nem kell papír alapon közel dupla árért megvennem, hogy aztán egy hónapos csúszással megérkezhessen a postaládámba. Az elmúlt egy évben így a Modern Railways digitális verziójának előfizetője voltam. Az előfizetésem lejárt én meg nagy meglepődéssel vettem észre, hogy a Zinio kínálatában immáron nem szerepel az újság. Némileg aggasztott a dolog, a brit vasúti történések olvasgatása hozzátartozott már a havi megszokott feladataimhoz. Természetesen a neten is lehet már találni bőséggel híreket, az újság által adott információk összeszedettsége, a képek minősége viszont hiányzott volna. Aztán egyszer csak kaptam egy e-mailt.

Miajóéletet keres egy bringás iphone alkalmazás képernyőfotója a vonatos blogon? Hogy jön ez a témához? Úgy, hogy jó ideje a nyakunkon a napsütés - volt már egy hónapja is annak, hogy elolvadt a hó, és beütött a hirtelen jóidő. Engem ez síléc elrakására, és a bringa elővételére sarkallt, mert hát kell áldozni egy kicsit a sportnak is, ha lehetséges.  Nem lehet mindig a szobában gubbasztani, és modellezni. Azonban, persze, ha az  ember kimozdul, akkor jó összekötni a kellemest a hasznossal -  vasútbarát létemre, ha heti egy szabadnapja van az embernek, és szeretnék vonatozni és bringázni is, mit teszek?  Irány bringázni vonattal...

Messziről indítom a sztorit, de talán érdekes lehet, no meg kicsit tanulságos is. Két éve kezdtem bele abba, hogy egy speciális szabvány alapján építsek magamnak néhány brit modult. Anno még Bucó csinált nekem két modulkeretet, hogy legyen mivel próbálkoznom, meglehetősen profi kivitelben. Azóta sok víz lefolyt a Dunán, nagyon nem építgettem semmit, idén viszont ismét elhatároztam, hogy márpedig ebből elég, egy-két újabb modullal illene bővítenem az - egyébként még teljesen el nem készült - eddigieket. Ehhez ugyebár jött az első számú probléma, a fából készült modulok beszerzése. Egy profi modellezőnek ez nem jelenthet gondot, én viszont inkább csak a modelleket gyűjtögetem ahelyett, hogy ilyen jellegű képességek birtokában lennék, így hát maradt a körbenézés, hol is tudom megépíttetni a modulokat. Bucó sajnos már nem foglalkozik ilyesmikkel, úgyhogy más forrás után kellett néznem.

Sok-sok vonatfotós örömére és a Nohab fanatikusok kedvére május elejére - egészen konkrétan tegnapra - egy különvonat indult meg Budapestről, hogy Keszthely érintésével megkerülje a Balatont, mondhatni megidézve ezzel a régi korokat. A szerelvény összeállítása sem a mai napok lelkivilágát tükrözte, míg ezúttal a nap is kitett magáért, lehetővé téve jó kis képek elkészítését. Mivel fotósvonatról volt szó, a járat több helyen is megállt, lehetővé téve az utasainak, valamint a vonat után eredőknek, hogy kismillió képet csináljanak az eseményről. Régi jó ismerősöm, Klinger Misi is a vonaton tartózkodott, aki a mai VVT-n kérdezte meg, hogy lenne-e néhány képre igényünk. Mi mást is mondhattam volna, hogy lenne, így hát nézzetek meg tőle pár képet, milyen lehetett klasszikus dízelhangon körbeutazni a Balatont!

Nagyjából egy hónapja írtam arról, hogy a Trainz sorozat újabb taggal bővült Trainz Trouble néven. Akkor még némileg keseregtem a megjelenésén mivel Androidon volt csak elérhető, viszont Eltomi kommentjei alapján úgy voltam vele, hogy igazából talán nem is baj ez, lehet, hogy szerencsésebbnek mondhatom magam a megtekintés illetve a kipróbálás hiánya miatt. Aztán eltelt egy kis idő, a szokásos Auran hírlevélben pedig azt láttam, hogy iOS-re is kijött a program, továbbra is ingyen (bár ennek a szónak a jelentését kénytelen lesz mindenki újraértelmezni a cikk végére), úgyhogy igazából semmi nem akadályoz meg engem a próbatételben. És az eredmény? Nagyjából ugyanaz, mint amiről egy hónapja is volt szó. Nyilván ez így kevés mint magyarázat, úgyhogy kifejtem bővebben is.

A szokásos negyed éves szünet megvolt, a héten lesz május első vasárnapja ami pont arra jó, hogy tartsunk egy virtuális vasúti találkozót a megszokott helyen, azaz a KMO-ban (Kispesti Művelődési Ház). A feltételek változatlanok, mi visszük a számítógépeket és a programokat, adunk helyet és segítünk a játékban, ti pedig eljöttök május 5-én valamikor 10 és 16 óra között és jól érzitek magatokat. Ősz előtt több VVT már biztosan nem lesz, ősz után pedig majd meglátjuk hogyan alakul, szóval már csak ezért is érdemes ellátogatni. A művelődési házban egyébként Lego kiállítás lesz a hétvégén, tehát akit ez a téma is érdekel, az egy helyen megkaphatja a kettőt. Gyertek el, játsszunk egy jót!

Korábban írtam beszámolót a busecki hobbyközpontról, ahol a nullás vásár került megrendezésre április elején. Kaptam pár levelet, hogy a vásárról miért nem tettem fel képeket - megmondom őszintén, hogy bár dokumentációs céllal fotózgattam, de a standokról nem készültek látványos képek. Csak akkor fotóztam a vásárban, ha meg akartam valamit örökíteni, hogy itthon utánanézzek. Ezekkel a képekekkel inkább nem untatnám a blog követőit... Azonban a vásárban volt néhány igen szép terepasztal is kiállítva, amelyeket alaposan körbefotózgattam. Most ezekből a képekből teszek fel egy válogatást.