Éppen egy héttel a nagy port kavart második észak-balatoni retró hétvége után egy újabb, némileg hasonló rendezvény csábította a vasútbarátokat és -fotósokat. Mindkét eseményen nosztalgikus járművekkel lehetett utazni, azonban a hasonlatosság ebben ki is merült. Míg a Balatonnál retró, azaz régies hatást keltő, de a mindennapos forgalomban folyamatosan részt vevő mozdonyok és kocsik közlekedtek közforgalmú személyvonatokként, addig a második, a főváros keleti peremén megrendezett rendezvényen a napi közlekedésben részt nem vevő, ritkán látható, valamint valódi nosztalgia-motorvonatok "járkáltak" különvonatként. Maga a főrendezvény a Budapesti Helyi Érdekű Vállalat (BHÉV) 133 éves fennállása alkalmából került megrendezésre a Kerepes község területén található Szilasligeten, ahova a menetrend szerinti járatokon felül három további szerelvény szállította az érdeklődőket. Bár elég későn jutott tudomásomra ez az esemény, mint ahogy a Cinkota - Kerepes - Mogyoród útirányon át közlekedő nosztalgiavonatok menetrendje is, mivel aznap szerencsére éppen szabadnapos voltam, időt tudtam szakítani, hogy néhány fénykép elkészítése erejéig a helyszínre utazzak.

Néhány évvel ezelőtt nagy szenzáció volt, amikor a közforgalomból már két évtizede kikopott legendás Nohab-mozdonyok egy példánya, a 2761 017, azaz a volt MÁV M61 017 ismét menetrend szerinti személyszállító vonatot továbbított utolsó törzsvonalán, az észak-balatoni vasútvonalon. Az egész nyáron át minden hétvégén közlekedő egy pár vonat kedvéért sokan zarándokoltak el a magyar tenger partjára, még külföldről is érkeztek a sorozat rajongói. Az akció folytatásaként 2018-ban személyszállító vasúttársaságunk a Nosztalgia Kft-vel karöltve csapott egy régimódi hétvégét, amikoris néhány előre meghirdetett vonat élére az eredeti megjelenésére visszakapott M61, illetve M62 sorozatú gépek kerültek. A sikeren felbuzdulva a következő évben a MÁV-Start már két hétvégére kiterjesztve tartotta meg a régimódi, vagy népszerű nevén mondva retró napokat, újdonságként pedig a hazai gyártású M40-es sorozat is bekerült a vontatójárművek kínálatába. Aztán az idei év elején megérkezett a koronavírus, minek hatására a vasútrajongók és -fotósok népes tábora izgalommal várta, hogy vajon lesz-e folytatása az idén is a hagyománynak? Érdekes módon először egy német fórumon röppent fel az hír, hogy igen, meglesz, azonban a program hivatalos meghirdetésére még várni kellett. A két hétvége pontos menetrendje június közepén vált ismertté, és a benne foglaltaktól még a legkényesebb vasútbarátoknak is elállt a lélegzete. Jómagam mindkét korábbi alkalomkor részt vettem egy-egy régimódi napon, az idén pedig az első napon utaztam oda. Bár az időjárás (a fotózás szempontjából) nem volt a legjobb, legalább nem áztam meg, mint ahogy az tavaly és tavalyelőtt történt.

Az előző hozzászólás szerzőjéhez, crash-hoz hasonlóan én sem szívesen hozom szóba a koronavírust, azonban mivel jelenleg ha tetszik, ha nem, egyelőre mindennapjaink - de remélhetően hamarosan már csak történelmünk - részét képezi, úgy gondolom, a téma megkerülhetetlen. Jómagam szerencsére nem itthonról dolgozom, ezért a mozgásigényem a kijárási korlátozás alatt is valamennyire kielégítésre került. A munkába járás is egyfajta utazásélmény, azonban mégsem az igazi, tehát a kisebb-nagyobb kirándulások az időjárás javultával párhuzamosan egyre jobban hiányoztak. Ezért aztán a korlátozás Pest megyei feloldását követően hamarosan be is terveztük az első kiruccanásunkat. Az index fórumán többen is szuperlatívuszokban emlegették a Gyöngyösről kiinduló keskeny nyomközű vasút járműparkjának kinézetét, és mert valamiféle vaspályához szerettük volna ezt az utat megtenni, ezért úgy döntöttünk, a mátraaljai város lesz az úticél. Időpontnak az első "szabad" hétvége szombatját választottuk, azonban erről bizonyos kényszerítő körülmény miatt le kellett tennünk. Szerencsére a Mátravasút egyike azon hazai kisvasutaknak, amely naponta közlekedik, így túránkat egy nappal előrehozva már pénteken nekivágtunk az útnak. Persze a dolognak hátulütője is volt, mégpedig az, hogy napi forgalom csak a Mátraházára vezető fővonalon van, a Szalajkaházig húzódó mellékvonalon ilyenkor még csak csak hétvégeken járnak a vonatok. Így meg kellett elégednünk azzal, hogy csak egy szerelvényt láthatunk. Mindezeket egybevéve végül kiderült, hogy jó döntést hoztunk és végül nem csak egy szerelvénnyel találkoztunk.

Nem szeretnék beállni azok közé, akik meglovagolják a COVID-19 hullámot. Egy dolog kijelenthető - piszok unalmas otthonról dolgozni, úgy, hogy csak korlátozottan lehet kimozdulni. Ezen időkben felfedeztem egy új dolgot magamnak - a vonatok vezetőállásából készült videókat. Nem szól másról, mint hogy valaki feltesz egy kamerát a vezetőállásra, és felveszi az egész utat, esetleg megszerkeszti, majd feltölti a Youtube-ra. Munka mellett ilyeneket nézni a második monitoron kifejezetten szórakoztató - olyan, mintha utazás közben dolgoznék. Találtam néhány érdekes videót, amit gondoltam megosztok itt.

Az előző részekben (itt és itt) bemutatott gyártók után következzen a Trumpeter 1:35-ös méretarányú vasúti termékeinek áttekintése. A kínai gyártó már több, mint húsz éves múltra tekint vissza, és talán a legszélesebb termékpalettával rendelkezik. Van jónéhány vasúti járműve, de páncélvonatokat is lehet találni nála.

Március 15-én a nemzeti ünneppel kapcsolatos, nagy tömegeket megmozgató ünnepségeket, megemlékezéseket biztonsági okok miatt a szervezők kénytelenek voltak lemondani, azonban hazai személyszállító vasúttársaságunk a szintén e napra tett ígéretét megtarthatta. Igazándiból ez már a második ígéret volt ugyanabban az ügyben, nevezetesen az új emeletes motorvonatok (KISS = Komfortabler Innovativer Spurtstarker S-Bahn-Zug, azaz "komfortos, innovatív, vágtázni képes elővárosi vonat") utasforgalomba állításában. Az eredeti terv szerint erre a lépésre már februárban sort kellett volna keríteni, azonban - ahogy az sok esetben lenni szokott - a járművek szállítása késett. A gyártó, a Stalder a késést előre nem látható és rajtuk kívül álló okokkal magyarázta, ezek egyike például, hogy a vonatok ajtajainak beszállítóját árvíz sújtotta, melyben egy vonat már kiszállításra előkészített ajtókészlete tönkrement. A tájékoztató szerint az első körben megrendelt kilenc motorvonat szeptemberig, további nyolc egység az év végéig üzembe áll, a teljes, 40 vonatot számláló egység pedig a 2022-es év végére lesz készen. Egyelőre azonban csupán egy, számomra meglepő módon a 007-es "ügynök" (teljes nevén 94 55 1815 007-9) állt szolgálatba, ebben a hozzászólásban a velünk, vagyis a majdani használóival töltött első napjáról osztok meg néhány impressziót.

A múltkori poszt folytatásaként következzen két olyan gyártó, akik szintén frissek a makettpiacon, és hasonlóan színvonalas kiteket gyártanak, mint a Miniart. Ők a Thunder modell és a Sabre. Érdekességképpen megemlítendő, hogy mindkét cég viszonylag új, és igen nagy kedvvel nyúlnak vasúti témákhoz. Ennek hála, két éve majdnem egyszerre dobták a piacra a német G10-es tehervagon makettjét. Nem mintha a vasútmodelles világban nem ez lenne a trend: jópár éve történt meg, hogy H0-ban minden nagyobb gyártó egyszerre jelentette meg a Silberling modelljét. A vasútmodell-gyártók pár ilyen hiba után csődbe mennek, a makettvilágban pedig csak hajba kapnak azon, hogy ki, kitől lopott.

Sokszor megkérdezik tőlem, hogy tanultam meg szórópisztollyal festeni. Egy titka van: gyakorlás. Erre általában jön a válasz, hogy "sajnálom a modellt elrontani". Egyrészt ne rontsd el, másrészt ha nem érzed magad biztosnak, akkor gyakorolj olyan munkadarabon, mit nem sajnálsz. Persze, egy N-es vasútmodellt nem egyszerű lefesteni, de meg lehet tanulni a dolgokat. A legutóbb belefogtam egy új nullás (1:45-ös méretarány) kocsi építésébe, amin egy újfajta festést szeretnék kipróbálni. Azonban én sem éreztem az erőt magamban, hogy egyből a nullás kasztnin kísérletezzek, hanem elhatároztam, hogy előbb a festési módot kipróbálom egy negyedannyiba kerülő, 1:35-ös tehervagon-maketten. Két előnye is van a dolognak: nagyban az ember begyakorolja a fogásokat, és amikor egy kisebb méretarányra vált, már nem olyan bénán áll a festés támasztotta kihívás elé. Másrészt, az 1:35-ös tehervagon összerakása, és festése is élmény.