Nem mentem sem órásnak, sem jósnak – egyébként is mind egy órásnak, mind egy jósnak fönnakadna a szeme a Bahvé-n, hogy az meg mi?
A szokásos nyelvi bevezető után csapjunk is a közepébe. Az ingát talán senkinek nem kell magyarázni, ingavonatok 1963-tól közlekednek a magyar vasutakon. (A vezérlőkocsiról korábban itt írtam.) A Bahvé korosabb embereknek ismerős lehet, a középkorúaknak esetleg a Bhvr, a fiatalabbak viszont nem nagyon láthattak ilyen kocsikat. De mik is voltak ezek? Az étkezőkocsik történetét vázlatosan ebben az írásomban ismertettem, ugyanakkor a szolgáltatásnak kialakult egy újabb ága, amit büfékocsikban szolgáltattak. Ez alapvetően szendvicset, kávét, üdítőt, csokoládéféleségeket jelentett, ami egy szerényebb szolgáltatási színvonalat képviselt, de azért mégiscsak volt ott egy pult, a későbbi típusoknál (BRy) némi asztal. Azonban volt ennél még alacsonyabb szintű kiszolgálás, a vándorkosaras. Ezt úgy kell elképzelni, hogy az utasellátós alkalmazott egy korsárral végigslattyogott a(z esetleg zsúfolt) szerelvényen és a korarából kínálta a fenti étkeket, italokat. Ehhez viszont szükség volt egy előkészítő- és raktárfülkére. Ezt a ’60-as évek elején úgy oldották meg, hogy egy Bahv kocsi egyik páholyából és a szolgálati fülkéből alakították ki a pulttal, mosogatóval, kézmosóval és valamilyen tárolási lehetőséggel felszerelt helyiséget.
- A Bahvé kocsi alaprajza [Forrás: Lánczos Péter: A Cak-Bam-Bah sorozatú MÁV személykocsik története, „pályafutása” (1942-2004)].
A kocsiról megjelent egy kép is az MTVA fotói között. Sajnos viszonylag kevés látszik belőle.
- Ez a fénykép nem túl jó minőségű, de fontos részletek látszanak ezen is: az előkészítő fülke ablakát átláthatatlanná tették, már 4 kuck-kuck szellőző van a kocsi tetején, továbbá az ajtók nem a korábban alkalmazott ezüst kalapácslakk színűek. (A képet az Index fórumon találtam sok-sok éve)
- Az ajtóknak kalapácslakk zöld színe volt.
De térjünk vissza egy gondolat erejéig az alap Bahv kocsikhoz. Kezdetben ezek is teliablakosak voltak szintén zöld ajtókkal, sőt, ez az ajtószín már a Bah 4872 pályaszámtól megjelent Czéh György információja szerint, a Bah 4988-as kocsiról is található kép 1961-ből, amin látszik az ajtók sötét árnyalata. Tulajdonképpen ezektől a Bah kocsiktól az első szériás Bahv kocsik annyiban különböztek, hogy felszerelték vezérlőkábellel – innen a „v” betűjelzés. Én ilyen kocsikat készítettem.
Ami miatt a Bahv kocsikat is ismertetem, az, hogy két Fuggerth kasznim is volt, amik gyakorlatilag selejtek lehettek: részben a formák nem megfelelő csatlakozása miatt, részben az ismeretlen eredetű rücskös oldal miatt. De az ilyen hibák miatt nem szabad elkeseredni, türelemmel javíthatók. Ugyanakkor előnyként volt elkönyvelhető, hogy ingyen jutottam hozzá.
- Jól látható az rücskös felület és a jókora illesztési lépcső. Na ezeket kellett eltüntetni kitartó munkával.
- Durva, majd finom csiszolás, polírozás, gittelés után már jó lett a felület. A csiszoló papírt egy kis téglatest formájú fadarabra feszítettem rá kézzel, hogy a kapott felület közel sík legyen.
- A másik kaszni meg ilyen ragyás volt, de ezt hasonló eszközökkel könnyebb volt orvosolni.
- A csiszoló papírt egy kis téglatest formájú fadarabra feszítettem rá kézzel, hogy a kapott felület közel sík legyen.
- A tetőknél levő illesztési egyenetlenségeket először kigitteltem Neoflex tapasszal, majd szintén csiszolás, polírozás, hogy a ronda gyári rücskösség eltűnjön.
- A negyedik kis ablak szokásos kivágása előfúrással, vágással, méretre reszeléssel.
- A kocsi végén levő hurkatartó borda levágása, reszelése után láthatóvá váltak ezek az üregek. A síkba csiszolás, polírozás után kis gittelés vált szükségessé. Ezt követően került felragasztásra a kocsi hátfal merevítő bordája.
Az ajtók színének kialakításáról a vezérlőkocsinál írtam.
- Az ajtókba a kocsik összerakásáig az ablakok nem érkeztek meg, így ideiglenes jelleggel a különböző házakhoz mellékelt fóliát ragasztottam be 6 faragasztó pöttyel. Ez elégséges rögzítést biztosít, ugyanakkor könnyen el is lesz távolítható a végleges ablakok rögzítésekor.
A kocsibelsők Vulcanmodell illetve Zzemoki gyártásúak.
- A felhasználni kívánt átjárót módosítani kellett. A konzol és kívül elhelyezkedő kapaszkodó (!) nemkívánatos jelenség, ezért hagyományos borotvapengével ki kellett apránként vagdalni.
- A szokásos festés, matricázás, lakkozás után a soufflet-t rögzítettem átjáró lemezestül, kihajtható korlátostul. Ennél a kocsisorozatnál már nem volt ollórács.
- Természetesen lehet nyitott átjárót is alkalmazni. Ekkor a korlátrácsot a harmonika belső oldalára kell ragasztani. Minden ilyen ragasztáshoz faragasztót használok, mert egy baleset esetén nem a festék-kasztni kapcsolat válik szét, hanem a festék a helyén marad és csak a ragasztó válik le (vagy a festékről, vagy a műanyagról).
- Először tartottam tőle, hogy a nyitott átjáró lehetetlenné teszi a kocsik összekapcsolását, de aztán az élet (próba) igazolta, hogy ez nem így van. Legalábbis Roco universal kapcsolóval. De valószínűleg más közelkapcsolóval sem.
- Az étszolgálatos kocsi belseje Zzemoki-féle; előkészítő pult, mosogató, kézmosó elhelyezve – igaz, ez utóbbiak kissé nagyobbak a szükségesnél, de ilyen volt kéznél. Mivel a mattított ablakok miatt úgysem látszanak, ezért nem dőltem a kardomba.
- A fékállító egy Schicht kocsié volt hajdanán. De ha nincs más, a saját Fuggerth gyártású is felhasználható, csak egy pengével le kell vágni az alvázról, és át kell ide helyezni. A korlátokat, kilincseket ezüst színű filctollal húztam át.
- Az előkészítő fülkével ellentétes oldalról. Azt talán nem kell hangsúlyozni, hogy a forgóvázak Posch-félére lettek cserélve.
- Az előkészítő fülkével megegyező oldalon. A fülke ablakai mattítandók.
- Az egyik kocsi a Bahv 4291-es pályaszámot kapta – ha már egyszer volt róla kép. De az igazoltatást végző „szervet” és az „eljárás alá vont személyeket” azért mégsem modelleztem meg. Azt talán majd Szegecsszámláló barátom, aki képes volt egy 4 mm nagyságú nyulat is megfesteni… :-)
- A Bat és Bahv kocsikból álló szerelvény az év végi közös játékon Dunaföldvár és Niethammer Werke között ingavonatként szolgált a 324,528-as mozdonnyal.
- A Bahvé kocsi a 302,610-es DV eredetű mozdony által vontatott személyvonatba került besorozásra, hogy az álmos és éhes munkába járóknak a gyomrába is jusson valami. (A vonat utolsó előtti kocsija.)
A végén szokásos értékelés most elmarad, mert gyakorlatilag ugyanazokat írhatnám le, amiket a Bat kocsi esetében.
Zárszóként ezúton fejezem ki köszönetemet mindazoknak, akik bármilyen módon segítették a munkámat – akár ismeretlenül is.
Utolsó kommentek