Amikor én még kissrác voltam, a Karácsony ünnepét megelőző időszak igazi nagy varázslat volt. Nem tudom, hogy van ez napjaink gyors információ-áramlású, internettel átitatott világában, amikor a tévéreklámokban, vagy a nagyáruházakban már novemberben felbukkan a Mikulás és a Jézuska. Bizony, a gyermekek sokszor hamarabb értesülnek az eseményekről, mint mi, felnőttek, de remélem, a tündérmese megmaradt, bár az valószínű, hogy egyre kevesebben hisznek a rénszarvas vontatta szánon érkező, ajándékokat osztogató Mikulásban. De Szent Miklós már nem mindenütt szánon utazik: ő is halad a korral, s egyre több helyen száll vonatra. Német nyelvterületen nagyon szép szokás az adventi hetekben a települések központjában megrendezett karácsonyi vásár, ahol az ajándékok vásárlása mellett a látogató  igazi ünnepi hangulattal is feltöltődhet. E szokás eredete nagyon régre vezethető vissza: a kutatások szerint első ízben I. Albrecht császár adott lehetőséget a bécsi kereskedőknek és boltosoknak, hogy decemberi vásárt tartsanak a város lakosságának. Erre 1296-ban került sor, de a karácsonyi vásározás csak a XVIII–XIX. század fordulóján vált széles körben ismertté. E vásárokon főként a kézművesek termékeit árusították és árusítják ma is, s a rendezvényekhez kapcsolódva a német nyelvterület - nem csekély számú - múzeumvasútja rendszeresen indít ún. Mikulásvonatokat, melyeken általában maga a nagyszakállú is megjelenik. A vonatok népszerűségét jól jellemzi az a tény, hogy az előre meghirdetett járatokra a várhatóan hűvös időjárás ellenére hetekkel-hónapokkal előre elkel az összes jegy. Ez év decemberében, véletlenül éppen Miklós-napkor lehetőségem adódott, hogy néhány németországi Mikulásvonat közlekedésénél jelen lehessek.

Korábban írtam arról, hogy meg fog jelenni az Arnold-tól a GySEV 5047-es motorvonat N-es méretben. Azt nem írhatom, hogy ennek törvényszerűnek kell lennie, mert láttunk már olyat, hogy valamit bejelentenek, és utána nagy csend közepette nem jelenik meg. De ez most megjött - egyből két pályaszám-variációban kapható - és a karácsonyfa alá rakható. Van ez akkora szenzáció, mint az év elején az M62-es volt, nem zárjuk magyar modell nélkül az évet....

Lassan közeleg a Csillagok Háborúja új részének bemutatója és ahogy azt már megszokhattuk a korábbi részeknél, az egész világ elkezdett pörögni ezen a témán. Az elborultságukról méltán híres japánok természetesen bevetették a csodafegyverüket, egy teljes vonatot átmatricáztak Star Wars színekbe, de nem feledkeztek meg a belső térről sem. Európában ismert a reklámmozdony (a csak németül tudóknak: Werbelok) fogalma, de hát mit csináljanak derék távolkeleti barátaink ha egyszer a személyszállítás döntő többsége motorvonatokon zajlik náluk... Fogták a Nankai 50000 sorozat egyik tagját amely a Rapi:t expresszvonati szolgálatot látja el a Kansai nemzetközi repülőtérre vezető Nankai vonalon és ezt vették kezelésbe. Mondjuk túlzásba nem estek, semmi különlegesebb motívum nem került rá, csak sablonképek az új részből, ennél azért kreatívabbak szoktak lenni. Alant egy kis film, mely bemutatja ezt a mintázatot nekünk.
Ja, a lényeget meg majdnem lehagytam: az alapból is futurisztikusan kinéző motorvonat sorozat beceneve eddig is Darth Vader volt, most kihagyhatatlan ziccerként meg is kapta a hozzá illő gúnyát.

Most egy képes beszámoló következik. Pár hete került megrendezésre Bécsben a Modellbaumesse, a modellezők évi legnagyobb osztrák vására és kiállítása. Általában a kiállított terepasztalok nagy része reégről már ismerős, de van mindig olyan, ami újdonságként hat. Idén számomra az egyik osztrák klub N-es modulasztala volt a nagy meglepetés, akik az Arlberghbahn-t építették meg modulrendszerben. Gondoltam, megosztom az kiállításon készült képeket egy poszt formájában.

Már meg nem tudnám mondani hogyan bukkantam rá a Monzo nevű telefonos/táblagépes alkalmazásra, mindenesetre a cucc a leírásában azt ígérte nekem, hogy az érintőképernyős kijelző segítségével rakhatok össze vele különböző maketteket. A freemium szó egyfelől azt sugallta, hogy ingyen kipróbálhatom, gondoltam egy modellt meg lehet így építeni, másfelől a többiért már jó eséllyel fizetnem kell. Egy tesztet megér alapon letöltöttem, hátha találok benne vonatra utaló nyomot is. Találtam, bár nem sokat. A szoftver letöltés és telepítés után egy autó modelljével mutatja be az összeépítés során felbukkanó lehetőségeket, én készítettem inkább egy pár képet és azokkal mondom el amit tudni érdemes róla.

A vasútnál a menetrendekhez szokás kiadni pótlékot, amikor az eredeti adathalmazhoz képest változás áll be, valamint benne kerülnek helyesbítésre az esetleges sajtóhibák is. Esetünkben ez a pótlás az utolsóként közzétett  beszámolómra vonatkozik, amelyet a következő megjegyzéssel zártam: "Feltételesen még terve volt véve Rácalmás és Ercsi szobormozdonyainak felkeresése is, azonban az idő előrehaladta miatt végül ezek megtekintését egy másik alkalomra halasztottuk". Nos, ez a másik alkalom Felsőszölnökről hazaérkezésünk után pontosan egy héttel vált időszerűvé. Aznap ugyanis meglátogattuk egy ismerősünket, aki Százhalombattán lakik, a kőolajfinomítójáról ismertté vált város pedig szomszédos Ercsivel és hát Rácalmás sincs oda messze. Mivel egy teljes délutánt szánhattunk a két szobormozdony felkeresésére, az eredeti tervet sikerült 200 %-osra teljesíteni, mivel még két, közeli objektumot is meglátogattunk. Sőt mindezeken felül beszámolok egy másik eseményről is, aminek ugyan semmi köze e "pótlék" témájához, azonban van köztük némi tartalmi kapcsolat.

Miután crash beszámolt a saját állomásépületének elkészítéséről kedvet kaptam én is hozzá, hogy a tapasztalataimat egy bejegyzés formájában megírjam nektek. Kb. másfél éve álltunk neki IST-tel egy nyíltvonali megálló, Nagyhát megépítésének, amelyet az idei Temofeszten szerettünk volna a klubunk moduljai közé beépíteni. Augusztus végére realizálódni is látszott a dolog, a modulok megkapták a terepet - még apróbb csinosítgatás és némi fásítás volt hátra - így állomásépület terén is lépni kellett valamit. Maga a ház szerencsére nem egy építészeti műremek boltívekkel és oszlopokkal, viszont nem is szabványépület, így esélytelen volt bármi hasonlót is találni. Év közben egyszer már kivágtam papírból a megfelelő méret megtalálása miatt, azonban ferenc73-nak köszönhetően a MÁV-levéltárból hozzájutottam az eredeti tervrajzhoz, így már jóval könnyebb dolgom volt.

A mi generációnknak a mai napig különleges eseménynek számít, ha idegen ország földjére léphet, vagy államhatárt keresztez. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy a '90-es évek elejéig csak szigorú szabályok betartásával tehettük ezt, s bár napjainkra alapjaiban megváltozott a helyzet, az olyan alkalmi utazóknak, mint amilyenek mi vagyunk, az érzés megmaradt. Október elején egy "hosszított" hétvégét töltöttünk egy határközeli településen, így napjában többször is átélhettük ezt a kalandot. Persze a fő cél nem ez volt, hanem hogy némileg költséghatékonyabb módon a szomszédos Ausztria, valamint Szlovénia néhány szép vidékét is felkeressük. Útközben igyekeztünk a vidéket érintő vasutakat - melyek közül több magyar vonatkozással is bír - megfigyelni, fotózni. Három országot érintve, a vasútvállalatok jellegzetes járműállományának hála, meglehetősen tarka képet kaptunk a földrajzilag nem túl nagy kiterjedésű terület vonatközlekedéséről. Az következőkben élmenyeinkből adok közre egy korántsem teljes értékű, de reményeim szerint érdekes összeállítást.