Már meg nem tudnám mondani hogyan bukkantam rá a Monzo nevű telefonos/táblagépes alkalmazásra, mindenesetre a cucc a leírásában azt ígérte nekem, hogy az érintőképernyős kijelző segítségével rakhatok össze vele különböző maketteket. A freemium szó egyfelől azt sugallta, hogy ingyen kipróbálhatom, gondoltam egy modellt meg lehet így építeni, másfelől a többiért már jó eséllyel fizetnem kell. Egy tesztet megér alapon letöltöttem, hátha találok benne vonatra utaló nyomot is. Találtam, bár nem sokat. A szoftver letöltés és telepítés után egy autó modelljével mutatja be az összeépítés során felbukkanó lehetőségeket, én készítettem inkább egy pár képet és azokkal mondom el amit tudni érdemes róla.
Alapvetően az alkalmazás a modellezés örömét próbálja megadni nekünk, de a piszkos munka rész nélkül (vagdosás, ragasztás, festés kilőve), elsősorban az összeszerelésre koncentrálva. Inkább hívhatnánk könnyített Lego összeszerelésnek, csak éppen Lego kockák nélkül. És továbbra is virtuálisan. Telefonunkon beléphetünk a Nagy Virtuális Modellboltba és végigpörgethetjük a választékot, jól kiszemelve a nekünk tetsző dolgokat. Mindegyik modellhez/maketthez tartozik természetesen egy ár (véleményem szerint nem kicsit eltúlzottan), valamint egy darabszám is, mely az összerakható alkatrészeket számolja meg. Ezek között vannak alig 24 darabosak a gyerekeknek, de akár 150 darabosak is a szöszmötölni vágyóknak. Van amúgy autó, repülő, gőzgép és sokminden egyéb, néhány ezek közül ingyenes (mint például fent a kamion).
Én nyilván valamifajta mozdonyt szerettem volna, a kínálatban azonban ennek a kitételnek egyetlen termék felelt meg, Trevithick mozdonya még a vasút hajnalának előestéjéből. A 71 darabos kitétel nem tűnt soknak, de legalább csak 0,99 EUR-t kértek érte, azaz kb. 310 forintot. Amúgy jópofa, hogy dobozformát kapunk a válogatáskor, tényleg megpróbálták leutánozni a makettboltok hangulatát.
Ennél már csak az a jobb amikor kinyitjuk a dobozt (egy koppintás a képen...) és még a fólia is látszódik a különböző alkatrészek fölött. Mint látható a részegységek 3 dobozban vannak külön, ennek megfelelően is kell összerakni őket.
És kezdetben vala a fahasáb. Na ennyire nem vészes a dolog, mindenesetre az összeszerelés úgy működik, hogy kapunk bal oldalt egy lefele görgethető listát az alkatrészekkel, amelyek közül a megfelelő darabot a képernyő közepére húzva az lehelyeződik. Fent láthatjuk az elkészültségi fokot százalékban megadva, jobb felső sarokban a Szent Összeszerelési Kézikönyvet, alul középen pedig érdekességekkel szórakoztat minket a program.
Összerakni több darabot úgy tudunk ha a megfelelő alkatrészt a megfelelő helyre húzzuk az ujjunkkal. Tehát se csavarozni, se virtuális ragasztót használni nem kell, a progi összecuppantja az egymáshoz való darabokat. A program segít annyiban, hogy a megfelelő hely közelébe érve mutatja, hogy hova is kellene tenni, tehát meglehetősen egyszerűsödik a helyzetünk. Csak azokat a részegységeket tudjuk használni, amelyet a kézikönyv mutat, mint következő elvégzendő feladat, a többi ki sem választható a bal oldalról. Kicsit izgalmasabb lett volna ha teljesen magunkra hagy minket a program a keresgéléssel és az odailleszthetőséggel, így nincs igazából sportértéke a dolognak.
Ha beillesztettünk egy alkatrészt akkor az lekerül a bal oldali listáról, tehát szépen fogynak onnan a darabok ahogy előrébb jutunk, kevesebbet kell lapozgatni közöttük. Ezzel párhuzamosan szépen pipálgatja ki a teljesített műveleteket a kézikönyvben, amelyet időnként még lapoznunk is kell, ezzel is átadva a makettezés illúzióját.
Ilyen az ha elkészültünk az egyik csomaggal, nevezetesen itt a leendő jármű alvázával. Tényleg nem igényel semmi extra dolgot, alkatrész megkeres, megfog, odahúz, elenged. Voilá! Természetesen tudunk közelíteni és távolítani, elforgatni a fődarabot (a szükséges részegységet a program magától beforgatja a megfelelő módon...), mindenben a segítségünkre van az alkalmazás.
Két doboz befejezve, jöhet a harmadik. Azért a bal alsó sarokban megbúvó szétszerelés gomb előrevetíti, hogy ha unatkoznánk akár szét is kaphatjuk a makettünket és összerakhatjuk újra. Na ez a valóságban nem így lenne, az tuti.
Haladok előre, alakul a kazán.
Jelentem elkészült! Megvan a mozdony, vége a játéknak, mehetünk haza. Ja nem, otthon vagyok. Akkor ki lehet lépni a programból. Könnyed 10 perc alatt megvolt az egész és ebbe a nézelődést is beleértettem, mert alapvetően látványos képeket lehet belőle kihozni.
Például.
Mondhatnám a szegecsszámlálók kezdhetnek számolgatni.
De nem mondom. A végén még lehetőségünk van átfesteni a modellt olyanra amilyenre szeretnénk (lásd a nyitó képet), teleragasztani matricákkal (igen, hülyén néz ki egy ilyen gőzös ha ráragasztok egy 33-as számot mutató, versenyautókra való rajtszámot, de a lehetőség adott), fotókat készíteni és az egészet megosztani ország-világgal.
Ennyi?
Ennyi.
Érdekes elképzelés, szerintem alapvetően jópofa ötlet, de nem ezzel az árazással. Illetve konkrétan ezzel a virtuális makettel nincs nagy bajom, a többivel már inkább. De ezzel momentán ne foglalkozzunk, ha valakit érdekel akkor szerintem próbálja ki, ha mást nem akkor az ingyenes darabokat!
Utolsó kommentek