Megvan annak az előnye, hogy a munkahelyemen nagyjából mindenki tisztában van azzal, hogy kedvelem a vonatokat. Nemrégiben az egyik kolléganőm közeli hozzátartozója járt Japánban futóversenyen és ha már ott volt, vett nekem egy újságot, a címben is szereplő RM Models-t, annak is a 212-es számát. Ennél fogva rövid sajtószemle következik arról, hogy mi újság a japánoknál vasútmodellezés terén, valamint arról, hogy mekkorára nyílt a szemem amikor GySEV mozdonyt láttam meg a fotók (nem modellképek) között a lapban.
Az RM Models-ről volt már szó korábban is, gyakorlatilag az egyik legnagyobb vasútmodellezéssel foglalkozó lap Japánban, elsősorban N-es témában utazva. A4-es méret, 196 oldal, mi kell még a boldogsághoz? A szám alapvetően a modellezés azon válfaja felé fordult, amely a járművek tuningolását célozza meg. Megtudhatjuk belőle, hogy mit is kellene csinálni a dobozból kivett Tomix féle Kiha 40-es dízel egykocsis motorvonattal ahhoz, hogy sokkal inkább hasonlítson az eredetire, mit kell tuningolni az alvázon, a tetőre hova kell felrakni a szellőzőket, mit csináljunk a pályakotróval, hogyan számozzuk át a nekünk tetsző pályaszámra és így tovább. Mindezt gazdagon illusztrálva képekkel amelyek jóval több mindent mondanak mint a szöveg. Megszámoltam, van olyan oldalpár ahol 31 fotót helyzetek el. A címlapon is látható 485-ös sorozattal olyan téren foglalkoznak, hogy hogyan tegyük kicsit élettelibbé, azaz mit alakítsunk át a belső berendezésen, hogyan célszerű járművezetőt és utasokat elhelyezni a szerelvényben, mit érhetünk el koszolással.
Persze az újdonságok sem hanyagolhatók el, kezdve az EH800-901-es kétszekciós villamos mozdonytól a 3150-es sorozatú villamos motorvonaton át a régi telizöld festésű E231-esig, amely a Yamanote vonalon rója köreit, ünnepelve az 50. évfordulót.
A legmegdöbbentőbb azonban az volt amikor a 118. oldalra értem, ahol egy GySEV matricás piros Taurus képe mosolygott rám. A magazinban mindig van két oldal, amely Europe Express néven az európai nagyvasútról szól, egy adott témát kiszemelve. Ezúttal az EN-237-es vonat került bele egy térképpel az útjáról, valamint járműfotókkal elsősorban a Keleti-pályaudvarról, de Bécsből és Münchenből is. Kocsiösszeállítással, infókkal a mozdonyokról. Ha érteném, akkor biztos érdekes lenne.
Terepasztal téren a legnagyobb helyet egy H0-s (meglepő) villamosasztal foglalja el, mármint a lapban, nem a méreteivel. Egy japán úriember német témát valósított meg kellően szépen kidolgozva.
Amit még a végén megemlítenék, az egy kis füzetecske, ami az újság mellé volt csomagolva. Közel A4-es méretben, 32 oldalon ad tanácsokat arról, hogyan is tarthatjuk karban a járműveinket, tisztíthatjuk meg a pályánkat. Talán mondanom sem kell, hogy itt is a fotók dominálnak. Olyanokat mutatnak meg, mint hogyan szedjük szét apró darabokra a járműveket, milyen helyek megtisztítására figyeljünk, mit érdemes használni a pucoláshoz, hogyan olajozzunk. Mindemellett van alkatrészlista is jónéhány hajtott Kato tengelyhez, hátha valakinek erre van szüksége ahhoz, hogy ismét futásra bírja a járművét. A pálya oldali takarítást nem viszik túlzásba, alapvetően a Tomix jól megismert (és jól használható) megoldása, a síntisztító kocsi áll a középpontban. Mindenesetre hasznos mellékletet sikerült összeállítaniuk.
Utolsó kommentek