Vasárnap reggel hóesésre ébredtem. Kilenckor már jó öt centi hó virított a kocsi tetején, és ismerve az FKF hóeltakarítási szokásait, az aznapra tervezett kirándulást elfelejthettem. Nem tudom, ki, hogy van vele, de ha hóesés van, nekem egyből a vonatok ugranak be. Van, akinek a késések miatt, nekem pedig a fotózás miatt. Így mentőötletként arra gondoltam, hogy a Hűvösvölgyi úton valahogy csak kijutok a Gyermekvasúthoz, és a gőzmozdonyos nosztalgiameneten legalább vonatozhatok, fotózgathatok egyet. Vonaton utazva, állomáson fotózgatva terveztem a délelőttöt eltölteni - hóesésben nem vállalkoztam az erdőben barangolásra, mer a hó hamar eltünteti az erdei utakat, és nem vicces eltévedni még a budai hegyekben sem. 

Sokat nem lehet írni egy Hűvösvölgy - Széchenyi-hegy - Hűvösvölgy menetről... annyit meg kell jegyezzek, hogy a gőzösvezér előtt emelem a kalapom. Akárhányszor látta, hogy fotózok, egy kicsit odahúzott, hogy szép, gőzben és füstben bővelkedő képek születhessenek. Ezúton is köszönöm Neki. A gőzös ugyanis gőzben szép. Szárazon kevésbé mutatós.
A másik dolog, amit meg kell említeni, hogy a hó olyan intenzíven esett, hogy az autófókuszt elfelejthettem. Érdekes volt, ésszel kell ilyenkor fotózni, összejött. Jó program volt, ajánlom mindenkinek, a gőzös minden hétvégén jár a GYVn, elérhető távolságban van, elérhető áron. Apropó fotó... jöjjenek a képek, az a lényeg, nem a duma.