Rendszeresen jönnek ki TS (Railworks) alá a már-már sablon látványvilággal, és vezetési élménnyel rendelkező brit, német, és amerikai kiegészítők. Nem szoktunk írni róluk, mert habár mindegyik jó, meg szép alkotás, de csak a szokásos, semmi extra. Van azonban, amikor a szokásos összegért valami többet kapunk cserébe. Ilyen a Semmeringbahn is.

Az egyik legfontosabb kérdés a vonaton utazóknak azokon a szerelvényeken, amelyeken nem létezik a helyfoglalás. Nem hinném, hogy sokat kell ecsetelni milyen érzés telt házas járaton 40 fokban megsülve hozzátapadni a körülöttünk izzadó embertársakhoz csak azért mert már megint kevés a vasúti kocsi, vagy mert valaki úgy gondolta, hogy vasárnap délután elég lesz egy 4-5 kocsis vonat a Balatonról nyáron Budapestre. Létezik már itthon is alkalmazás amellyel megtudhatjuk a behazudott 10 perchez képest mennyit késik a vonatunk, azt azonban nem tudhatjuk, hogy mennyi helyünk lesz rajta. A japánok azonban ezt is megmondják előre, igaz ott is csak egy vonalon.

Az elmúlt 5 évben az év legvége vagy legeleje arról szólt, hogy elmegyünk egyet vonatozni - jellemzően Hódmezővásárhely környékére. Idén ez kissé megváltozott, ezúttal más célpontot kerestünk btx-szel. Két dolog között vacilláltunk: Nógrád vagy a Bakony? A hideg idő és a havas táj miatt utóbbira szavaztunk, előbbit majd kicsit később fogjuk meglátogatni. A vonatozás kellemesre sikerült, lőttünk pár fotót is, így hát kaptok róla egy képes beszámolót.

A lenti képpel kívánunk minden, a blogra tévedő olvasónak Boldog Karácsonyt!

Három hete kerüt megrendezésre Stuttgartban a Modell Süd modellkiállítás, amely már tizedik éve ad helyet az európai N-es vasútmodellezők találkozójának. Ez amolyan kötelező kör minden évben, az ember onnan mindig élményekkel feltöltve, és jól bevásárolva tér haza.
A poszt aktualitását az adta, hogy éppen azon beszélgettünk egy ismerősömmel, hogy nekünk N-es méretben gondolkozó vasútmodellezőknek olcsó lesz a magyar témákat kedvelők karácsonya: nem jött meg a Jaegendorfer 1014-ese, az emeletes vagonja sem, a Mende lange schlierenje is jövő év elejére tolódik, mindössze a Fleischmann Gosa kocsijainak örülhetünk (megint) és az Arnold GySEV 5047-ese, ami igazán nagy durranásnak számít. Beszélgetés közben oda terelődött a szó, hogy “Láttad már a 1014 képeket Stuttgartból?” és a válasz az volt, hogy “Nem, rakd fel a blogra! De ne csak két képet, az összeset!”. Szóval így vagyunk…

Amikor én még kissrác voltam, a Karácsony ünnepét megelőző időszak igazi nagy varázslat volt. Nem tudom, hogy van ez napjaink gyors információ-áramlású, internettel átitatott világában, amikor a tévéreklámokban, vagy a nagyáruházakban már novemberben felbukkan a Mikulás és a Jézuska. Bizony, a gyermekek sokszor hamarabb értesülnek az eseményekről, mint mi, felnőttek, de remélem, a tündérmese megmaradt, bár az valószínű, hogy egyre kevesebben hisznek a rénszarvas vontatta szánon érkező, ajándékokat osztogató Mikulásban. De Szent Miklós már nem mindenütt szánon utazik: ő is halad a korral, s egyre több helyen száll vonatra. Német nyelvterületen nagyon szép szokás az adventi hetekben a települések központjában megrendezett karácsonyi vásár, ahol az ajándékok vásárlása mellett a látogató  igazi ünnepi hangulattal is feltöltődhet. E szokás eredete nagyon régre vezethető vissza: a kutatások szerint első ízben I. Albrecht császár adott lehetőséget a bécsi kereskedőknek és boltosoknak, hogy decemberi vásárt tartsanak a város lakosságának. Erre 1296-ban került sor, de a karácsonyi vásározás csak a XVIII–XIX. század fordulóján vált széles körben ismertté. E vásárokon főként a kézművesek termékeit árusították és árusítják ma is, s a rendezvényekhez kapcsolódva a német nyelvterület - nem csekély számú - múzeumvasútja rendszeresen indít ún. Mikulásvonatokat, melyeken általában maga a nagyszakállú is megjelenik. A vonatok népszerűségét jól jellemzi az a tény, hogy az előre meghirdetett járatokra a várhatóan hűvös időjárás ellenére hetekkel-hónapokkal előre elkel az összes jegy. Ez év decemberében, véletlenül éppen Miklós-napkor lehetőségem adódott, hogy néhány németországi Mikulásvonat közlekedésénél jelen lehessek.

Korábban írtam arról, hogy meg fog jelenni az Arnold-tól a GySEV 5047-es motorvonat N-es méretben. Azt nem írhatom, hogy ennek törvényszerűnek kell lennie, mert láttunk már olyat, hogy valamit bejelentenek, és utána nagy csend közepette nem jelenik meg. De ez most megjött - egyből két pályaszám-variációban kapható - és a karácsonyfa alá rakható. Van ez akkora szenzáció, mint az év elején az M62-es volt, nem zárjuk magyar modell nélkül az évet....

Lassan közeleg a Csillagok Háborúja új részének bemutatója és ahogy azt már megszokhattuk a korábbi részeknél, az egész világ elkezdett pörögni ezen a témán. Az elborultságukról méltán híres japánok természetesen bevetették a csodafegyverüket, egy teljes vonatot átmatricáztak Star Wars színekbe, de nem feledkeztek meg a belső térről sem. Európában ismert a reklámmozdony (a csak németül tudóknak: Werbelok) fogalma, de hát mit csináljanak derék távolkeleti barátaink ha egyszer a személyszállítás döntő többsége motorvonatokon zajlik náluk... Fogták a Nankai 50000 sorozat egyik tagját amely a Rapi:t expresszvonati szolgálatot látja el a Kansai nemzetközi repülőtérre vezető Nankai vonalon és ezt vették kezelésbe. Mondjuk túlzásba nem estek, semmi különlegesebb motívum nem került rá, csak sablonképek az új részből, ennél azért kreatívabbak szoktak lenni. Alant egy kis film, mely bemutatja ezt a mintázatot nekünk.
Ja, a lényeget meg majdnem lehagytam: az alapból is futurisztikusan kinéző motorvonat sorozat beceneve eddig is Darth Vader volt, most kihagyhatatlan ziccerként meg is kapta a hozzá illő gúnyát.