Három hete kerüt megrendezésre Stuttgartban a Modell Süd modellkiállítás, amely már tizedik éve ad helyet az európai N-es vasútmodellezők találkozójának. Ez amolyan kötelező kör minden évben, az ember onnan mindig élményekkel feltöltve, és jól bevásárolva tér haza.
A poszt aktualitását az adta, hogy éppen azon beszélgettünk egy ismerősömmel, hogy nekünk N-es méretben gondolkozó vasútmodellezőknek olcsó lesz a magyar témákat kedvelők karácsonya: nem jött meg a Jaegendorfer 1014-ese, az emeletes vagonja sem, a Mende lange schlierenje is jövő év elejére tolódik, mindössze a Fleischmann Gosa kocsijainak örülhetünk (megint) és az Arnold GySEV 5047-ese, ami igazán nagy durranásnak számít. Beszélgetés közben oda terelődött a szó, hogy “Láttad már a 1014 képeket Stuttgartból?” és a válasz az volt, hogy “Nem, rakd fel a blogra! De ne csak két képet, az összeset!”. Szóval így vagyunk…

Ennek kapcsán három albumot osztok meg veletek: némi újdonság-nyálcsorgatást, meg két modulmusrát. 

Amúgy igen kettős érzés volt a kiállítás. Egyrészt pl. a Jaegendorfer, Arnold, Brawa távol maradt a kiállítástól, másrészt láttunk új, érdekes dolgokat. A legnagyobb érdekesség egy cseh gyártó volt, aki H0/TT/N méretben gyárt lézervágott épület-kiteket, és a legnagyobb meglepetésünkre számos magyar témát azonosítottunk a kínálatban. Több állomásépület, őrház, de még mozdonyszín is megtalálható a kínálatukba. Hogy mit keres egy cseh cég kínálatában a magyar téma? Anno a vasutak országokon át íveltek, és a típustervek nem országhatárokra vonatkoztak, hanem vasúttársaságokra. Pl. a Kassa-Oderbergi vasút is hasznosította a MÁV szabványterveket, illetve az építészek dolgoztak több vasúttársaságnak, meg aztán a Magyar Királyi Államvasutak sok vonala került szlovákiai részekre trianon után. Így keveredhet Szlovákiába, sőt Csehországba magyar jellegű épület. Az épületek szépek - én csak őrházat vettem, de megígértem a többieknek, hogy egymás mellé rakom a többi, hozzáférhető papírépülettel, egy későbbi poszt során. 

Másik említésre méltó cég, aki újdonságokat mutatott a Hobbytrain volt. A lassan öt éve beharangozott ős-Orient kocsik végre festetlenül, de kiállításra kerültek a vitrinben. Igen, ott van formában a mi nosztalgiás kocsink is.. A modell szép, gyönörű apró részletekkel - egyértelműen akarom majd a vitrinbe. Ugyanitt láttuk a Jaegendorfer 1014-et, és az ÖBB emeletes elővárosi kocsijait (mindkettő rendszeresen koptatta a GySEV vágányait). A Sisi (nem Sissy!) gyönyörű, szép a festése, az orrán megvannak a korlátok, egyéni véleményem szerint még a Roco H0 modellje is elbújhat mellette. Három festési variáns volt kiállítva, lehet gyűjteni rájuk, nincs pardon. Mondjuk nem tudom, miért egyszerre kell megjelentetni… 

A fentieket tudom elmondani az emeletes szerelvényről is - mármint hogy gyönörű. A kocsik nézegetése kapcsán felmerült a gondolat, hogy az N-es modelleknek tényleg nincs már szégyellnivalójuk a H0 mellett, sőt, a H0 mintha megállt volna a fejlődésben. Talán az utolsó nagy minőségi ugrás szintén a Jaegendorfer H0 mozdonyai voltak, de azóta semmi eget rengető. Talán a Roco 109-esére csodálkozott mindenki rá, pedig az is csak hozta a szokásos Fleischmann szintet (ok, Roco-tól szép az is). Pedig a méret engedné, hogy egy fokkal részletesebb modellek szülessenek... Ha a kezembe veszek pl. egy Villach típusú kocsit N-es, H0 és 0 méretben, akkor csak a csodálkozás jön rám, hogy a H0-nak azon kívül, hogy nagyobb, mi értelme? Mert a nullás az tényleg modell, az N-es meg egy ékszer jellegű játékszer… de amennyivel nagyobb a H0, nincs annyira aprólékosan kidolgozva, mint ahogy félúton az N és a 0 között várná az ember... De térjünk vissza a Viesel kocsikra… várom őket. Nem tűntek előszéria-példányoknak, nagyon szép volt a festésük, tamponálásuk (ami ugye a az új Fleischmann Gosákról nem mondható el). A “Was?” kérdésre a Hobbytrainnél a következő év elejét mondták, de ők csak gyártók, a Jaegendorfernél lehet majd kapni. Egy szó: várom. 

Am nagy N-es találkozó kapcsán láttam sok érdekességet - amelyet az elmúlt években nem, fotózáskor inkább csak ezekre koncentráltam. a következő album erről szól - van szép érdekesség a képek közt. 

A legvégére tartogattam a kuriózumot: a pár éve a Kato által elkezdett RHB modellek meghozták az érdeklődést a modellezőknél a téma iránt, Stuttgartban már láthattunk Nm-es, svájci keskennyomközű modulokat. Volt köztük pár olyan, ami szemet gyönyörködtető. A kedvencem a nagy vashíd és az erdő.  Percekig lehet nézni, hogy valóban modellt ábrázol-e a kép. 

Nagyjából ennyi tellett most gyorsan, nézegesse mindenki a képeket örömmel.