Sok-sok vonatfotós örömére és a Nohab fanatikusok kedvére május elejére - egészen konkrétan tegnapra - egy különvonat indult meg Budapestről, hogy Keszthely érintésével megkerülje a Balatont, mondhatni megidézve ezzel a régi korokat. A szerelvény összeállítása sem a mai napok lelkivilágát tükrözte, míg ezúttal a nap is kitett magáért, lehetővé téve jó kis képek elkészítését. Mivel fotósvonatról volt szó, a járat több helyen is megállt, lehetővé téve az utasainak, valamint a vonat után eredőknek, hogy kismillió képet csináljanak az eseményről. Régi jó ismerősöm, Klinger Misi is a vonaton tartózkodott, aki a mai VVT-n kérdezte meg, hogy lenne-e néhány képre igényünk. Mi mást is mondhattam volna, hogy lenne, így hát nézzetek meg tőle pár képet, milyen lehetett klasszikus dízelhangon körbeutazni a Balatont!

Nagyjából egy hónapja írtam arról, hogy a Trainz sorozat újabb taggal bővült Trainz Trouble néven. Akkor még némileg keseregtem a megjelenésén mivel Androidon volt csak elérhető, viszont Eltomi kommentjei alapján úgy voltam vele, hogy igazából talán nem is baj ez, lehet, hogy szerencsésebbnek mondhatom magam a megtekintés illetve a kipróbálás hiánya miatt. Aztán eltelt egy kis idő, a szokásos Auran hírlevélben pedig azt láttam, hogy iOS-re is kijött a program, továbbra is ingyen (bár ennek a szónak a jelentését kénytelen lesz mindenki újraértelmezni a cikk végére), úgyhogy igazából semmi nem akadályoz meg engem a próbatételben. És az eredmény? Nagyjából ugyanaz, mint amiről egy hónapja is volt szó. Nyilván ez így kevés mint magyarázat, úgyhogy kifejtem bővebben is.

A szokásos negyed éves szünet megvolt, a héten lesz május első vasárnapja ami pont arra jó, hogy tartsunk egy virtuális vasúti találkozót a megszokott helyen, azaz a KMO-ban (Kispesti Művelődési Ház). A feltételek változatlanok, mi visszük a számítógépeket és a programokat, adunk helyet és segítünk a játékban, ti pedig eljöttök május 5-én valamikor 10 és 16 óra között és jól érzitek magatokat. Ősz előtt több VVT már biztosan nem lesz, ősz után pedig majd meglátjuk hogyan alakul, szóval már csak ezért is érdemes ellátogatni. A művelődési házban egyébként Lego kiállítás lesz a hétvégén, tehát akit ez a téma is érdekel, az egy helyen megkaphatja a kettőt. Gyertek el, játsszunk egy jót!

Korábban írtam beszámolót a busecki hobbyközpontról, ahol a nullás vásár került megrendezésre április elején. Kaptam pár levelet, hogy a vásárról miért nem tettem fel képeket - megmondom őszintén, hogy bár dokumentációs céllal fotózgattam, de a standokról nem készültek látványos képek. Csak akkor fotóztam a vásárban, ha meg akartam valamit örökíteni, hogy itthon utánanézzek. Ezekkel a képekekkel inkább nem untatnám a blog követőit... Azonban a vásárban volt néhány igen szép terepasztal is kiállítva, amelyeket alaposan körbefotózgattam. Most ezekből a képekből teszek fel egy válogatást.

Azt írta a minap Twitteren Ben Jones, a brit Model Rail magazin főszerkesztője, hogy megkapták tesztelésre a Graham Farish Class 70-esét. Az N-es vasútmodell még nem került a boltok polcaira, gyakorlatilag most futhatott be az első szállítmány a modellből Kínából. Anno még a 2012-es Graham Farish katalógusban tűnt fel újdonságként, több mint egy éve adtam róla hírt először, azóta méla csend uralkodott a témában. A szokásos novemberi birminghami Warley kiállításon vitrinben már ott figyelt két példány belőle, de azóta sincs róla újabb, bővebb infó sőt, még fotó sem a neten (a lenti kép is a OO verziót mutatja). A Twitter üzenetben Ben Jones azt írja, hogy a Model Rail júniusi számában olvashatjuk majd az N-es méretért felelős Ben Ando véleményét, de addig még kb. 4 hét van, szóval várnunk kell. A fentieknek megfelelően a Hattons-nál sincs még, csak előrendelni lehet 101,11 fontos áron, ami durván 35 ezer forint. Ez már nálam eléggé a lélektani határ kategória, sajnos a britek elszálltak az árakkal. Tudom, nem mérvadó, de ennyi pénzért 4-6 kocsis Shinkansent lehet venni, vagy ha az angolok földjét nézem, akkor simán látható, hogy 5 év alatt a duplájára nőttek az árak: íme egy 2008-as írásom a Class 60-asról. Gyakorlatilag ugyanennyi forintért vettem mint amennyibe ez kerül, csakhogy akkor még 10 kéttengelyes tehervagon is belefért a keretbe.

Megvan annak az előnye, hogy a munkahelyemen nagyjából mindenki tisztában van azzal, hogy kedvelem a vonatokat. Nemrégiben az egyik kolléganőm közeli hozzátartozója járt Japánban futóversenyen és ha már ott volt, vett nekem egy újságot, a címben is szereplő RM Models-t, annak is a 212-es számát. Ennél fogva rövid sajtószemle következik arról, hogy mi újság a japánoknál vasútmodellezés terén, valamint arról, hogy mekkorára nyílt a szemem amikor GySEV mozdonyt láttam meg a fotók (nem modellképek) között a lapban.

Nemrég Buseckben jártam, a nullás méretarányban modellezők éves vásárán. A cél szétnézni, tapasztalatot gyűjteni, tanulni - egyszerűen csak leskelődni volt. Most voltam ezen a rendezvényen először, és meglepődve tapasztaltam, hogy nem egy hétköznapi falusi sportcsarnokban van a rendezvény - mintl pl. a Schmalspur Expo-k, hanem a helyi Sammler&Hobby Centerben. Ez nem más, mint egy hobbi- és gyűjteménymúzeum, a 3-5 ezer főt számláló faluban. Úgy gondoltam, megér egy postot ezt bemutatni. Vigyázat, sok kép!

Vasútmodellezés terén N-es építési nagyságban nem sok cég van, amely a britek vasútjának leképezését tűzte volna ki a céljául, pedig a szigetországban is meglehetősen sokan űzik ezt a hobbit, ráadásul a gyűjtőszenvedélyük talán a szokottnál is nagyobb. Cserébe viszont a világ más tájain nem túl sokan vannak, akik erre a témára mozdulnának rá, így hazánkban is ha valaki nem magyar tájat próbál modellezni, akkor leginkább az osztrák, német, amerikai trióból, esetleg a svájciaktól merít ihletet. Ezért aztán a Dapol modellgyártó cég neve sem mond sokat alapvetően itthon a többségnek, nekem is csak azért, mert valami hülye oknál fogva kedvelem a britek kissé ormótlan motorvonatait. A Dapol mozdonyokkal indított, a Class 73-asukkal letarolták a brit N-es piacot, hatalmas sikert aratva, majd jött a Class 66-osuk is, ezek minőségileg pedig igencsak jól sikerültek, ami megalapozott nekik pár nyugodt, fejlesztgetéssel teli évet. Nekiálltak vagonok és kocsik készítésének, majd jöttek a kiegészítők (felsővezetéktartó oszlopok, alakjelzők, stb.), de kezdőkészletben senki sem gondolkodott.