Egy héttel ezelőtt a TINGS-en sétálva többek között az tűnt fel, hogy egyrészt mennyire sok kereskedő vesz részt egy vasútmodell kiállításon, másrészt pedig mennyire drágán adják a cuccokat. Gyakorlatilag új modelleket nem volt érdemes vásárolni, minden a webáruházas árak fölött 10-20 százalékkal volt, így aztán bátran böngésztem a börzés asztalokra hajazó standokat. Az egyik kereskedőnél a sok Kato doboz között tűnt fel régi szerelmem, a KiHa 110-es dízel motorvonat. Kissé ugyan elnyűtt dobozban, viszont - akkor még - ár nélkül. Kezembe vettem, megforgattam, megnézegettem, külsőre különösebben ordító hibáját nem találtam, így megkérdeztem a kereskedőt mennyibe is kerülne mindez nekem. Rövid tanakodás után rányomott egy 35 fontos matricát (12 ezer forintról beszélünk), ami azt eredményezte, hogy egy brit vasútmodell kiállításról nem angol modellel jöttem haza, hanem japánnal. Ráadásul kettővel, de most csak az egyikről lesz szó.

A KiHa 110-esről annyit kell tudni, hogy a KiHa 100-as sorozatnak az egyik továbbfejlesztése. Magát a sorozatot 1989 és 1999 között gyártotta a Fuji Heavy Industries és a Niigata Transys, szolgálatot pedig 1990 óta teljesítenek, napjainkban is futva bőszen a kilométereket. Ezekből amúgy óránként maximum százat tudna megtenni 1067 mm-es nyomtávon, amiből kiderülhet, hogy nem egy Shinkansen a lelkem, a hagyományos japán vonalakon futkározik. Közlekedik szólóban, egy csatolt kocsival, négyesben, de hármas megoldásban is láttam róla képet. A 110-es sorozat, azon belül a 111-100-as és 112-100-as motorkocsik 1991-ben és 1992-ben készültek el összesen 42-es darabszámban. 267 utast képes elszállítani akiknek ráadásul még egy WC is jut a szükségleteik elvégzésére. A meghajtást Cummins DMF14HZA motor biztosítja, a kétegységes vonat összesen 60 tonnát nyom. Talán ennyi elég is a valós járműről (köszönet a Wikipediának a sok-sok infóért), most lássuk mit rejt a doboz!

Minő meglepetés, egy kétegységes motorvonatot! A dobozolás a kis járműveknél a Katotól megszokott verzió, csak a hosszabb vonatokhoz jár a könyv formájú csomagolás. Kis szivacs könnyíti meg a jármű kivételét a dobozból, de ahogy én tapasztaltam nincs erre szükség, viszonylag könnyen jár ki a modell. Ennek megvan az az előnye, hogy nem félünk kivételkor, hogy letörünk valamilyen beszoruló dolgot, a hátránya meg az, hogy lehet attól félni, hogy pakolás vagy cipelés miatt mozgás közben törik le róla valami. Bal oldalt kis tárolóban a felragasztható dolgok pihennek, az előző tulajdonos szerencsére nem állt neki ronda önmegvalósításnak, ez rám maradt. Sajnos a modellhez tartozó papírok viszont a múlt homályába vesztek, így aztán fogalmam sincs mit adott hozzá alapból a gyártó.

Pályára helyezve nagyjából így néz ki a szerelvény. Nem ez a legtutibb, legformabontóbb járműdesign amit valaha kitaláltak, a légellenállást sem segíti a csak nagyon minimális mértékben lekerekített járműorr (hívhatjuk egyáltalán annak?), nekem mégis bejön, talán pont a "kockasága" miatt. A zöld ajtófetés, a zöld csíkkal szerintem látványos hatást eredményez, jól megtöri a vonat amúgy egyen fehérségét. A valós járműről készült képeket elnézegetve kellőképpen visszaadja a modell annak kinézetét és hangulatát, ami az én szememnek pontosan elég, a szegecsszámlálást meghagyom másoknak.

A feliratok a járművön jól olvashatók, bár néhol a festés nem sikerül a legszebbre, az ablakkereteknél látható a fekete szín időnkénti kitérése a kereteiből. Mondom én ezt a fotók alapján, mivel N-es méretről van szó ezért ezek szabad szemmel csak a sólymoknak észrevehetők. A forgóváz szürke műanyagságán lehet - és talán kell is - némi festékkel alakítani, de kidolgozottságra szerintem teljesen rendben van. A kocsik közötti kapcsolatot a Kato már megszokott kuplungja biztosítja: egyszerűen és jól használható, soha szét nem akadós. A két kocsiból csak az egyik hajtott, de annak mind a két forgóváza, amelyekhez a középen elhelyezett motorról egy-egy kardántengely viszi át az erőt. Egy forgóvázon belül csak az egyik kerék rendelkezik tapadógyűrűvel. Hogy ez eredetileg is így volt-e, arra sajnos nem tudom megmondani a választ.

Az utastér a lehetőségekhez képest jól kidolgozott, itt éppen a mellékkocsiét vehetjük szemügyre, de a motorkocsié is nagyjából így néz ki. A nagy, nem színezett ablakok és az átlátható jármű miatt célszerű lehet utasokkal feltölteni a szerelvényt, úgy jobban fog kinézni a modell. A szétszedés egyszerű: csak mindkét oldalon szét kell húzni egy kicsit a kasztnit és kihúzni alóla az alvázt. Nagyon feszegetni nem kell, könnyedén levehető, de persze nem túl könnyen, szóval magától nem fog lejönni. A fenti képen amúgy megfigyelhető a fekete festés hibája amiről az előbb ejtettem néhány szót.

Nagyon tetszik a modellen, hogy a mellékkocsin rendesen odafigyeltek a kocsi alján található felszerelésekre. Szépen kidolgozott mindegyik, jól elkülönülnek a darabok, nem egy műanyagtömbre nyomták rá a látható kinézetét a berendezéseknek. Nyilván ide is kell majd koszolás, de így is látványos darab. A motorkocsin ezt ugyanakkor nem tudták megvalósítani, mivel az utastér átláthatóságát nem akarták beáldozni, a motort pedig rakni kellett valahova. Így ott nem ilyen jó a megoldás, nem ennyire részletes, viszont a vonat belsejének nézegetését sem gátolja meg semmi. Én inkább ezt a verziót támogatom, bár meg tudom érteni azt is aki inkább az utasteret nem akarja nézegetni ekkora méretarányban.

Némileg fentről fotózva így néz ki a jármű. Jól láthatóan hiányoznak felszerelések elölről, mint például a rádió antennája. A futása a járműnek jó, traktorhangról nem tudok beszámolni, kellemesen halk Kato vasútmodell hangja van a motornak. Nyilvánvalóan a legkisebb íveken nem képes elboldogulni tehát villamospályára ne tegyük, de a döntött V11-es íveimen (381/414 mm) gond nélkül elrohangált. Gyanítom 216-on is elfutna, alatta jelentkeznének a problémák. Alapvetően a modell analóg, nincs benne DCC előkészítés, amit fel tud mutatni az a menetirány szerint változó első-hátsó világítás:

Első fény az átjáróajtó fölött.

Hátsó fények a szélvédők fölött.

Ez a modell már nincs a Kato kínálatában, a gyártását befejezték. Ahogy ismerem a japán céget ez azt jelenti, hogy egy-két év múlva előjönnek egy felfrissített verzióval, hiszen ami nekem van az is még az egyel korábbi változat, a legutolsó széria más dobozban volt kapható.

Mindent összefoglalva: kellően szép modell jó menettulajdonságokkal és meggyőző árral. Kicsit aggódtam ugyan a beszerzéskor, hogy hazaérve nem lesz működőképes, de szerencsére nem így történt.