Furcsán hangzik, igaz? Modellvasúton azonban minden lehetséges, főleg ha figyelembe vesszük a britek, amcsik és ausszik által oly' gyakran használt Rule #1-t, azaz az egyes számú szabályt: ez az én modellvasutam. (A kettes számú szabály nyilván ennek a folytatása: ha bármi gondod lenne az élethűséggel, járműállománnyal, kialakítással, pontossággal, nézd meg az egyes szabályt!) Ennek okán egy perc gondot nem okozott az, hogy amint átvettem az N-es építési nagyságú ICS villamosomat, azonnal megfuttassam kis japán terepasztal kezdeményemen amely japán síndöcögényeknek készült. Képes beszámoló következik!
Michal Hübel neve ismerős lehet azoknak akik szeretik a villamosokat és a modellezést. Eme cseh srác nagyon szép asztalokat tud felmutatni, valamint hihetetlen járműflottát. Gyakorlatilag ami megjelenik és villamos, azt ő megveszi, ami meg nem jelenik meg, azt elkészíti. Korábban már rendeltem tőle egy kétrészes Tátrát, amivel teljesen meg voltam elégedve. Beszélgettünk már párszor e-mailben és mindig arra jutottunk, hogy bármit megcsinál ha van róla elég fénykép illetve jellegrajz. Aztán még az év elején a fejembe vettem, hogy kicsit megnehezítem a dolgát és csináltatok vele egy Ganz csuklós villamost. Nem mondott nemet. Kerestünk képeket a neten, jellegrajzot ástam elő neki, ő pedig szépen csendben munkához látott. Több hónapig nem jelentkezett, így már el is könyveltem magamban, hogy ebből bizony már nem lesz semmi, amikor levél érkezett tőle ezzel a képpel:
Amire nem tudtam igazából mit írni, mintsem azt, hogy hűűűű. Aztán kiderült, hogy május közepe táján jön Budapestre, így akár össze is futhatunk és átadja személyesen. Ez meg is történt, bár a személyes kommunikációt nehezítette, hogy én nem beszélek csehül, ő meg sem magyarul, sem angolul. De sebaj, a lényeg az, hogy nálam volt az M & L Modely tramvaji gyártotta első Ganz csuklós villamos 1:160-as méretarányban.
Mivel egyszemélyes manufaktúráról van szó (talán itthon a KiskuN modellhez hasonlítanám) dobozolásnál nem beszélhetünk igazán profi megoldásról, azaz nem kaptam kemény műanyag tokot, a villamos nincs kibélelve profi szivaccsal és nincsen hozzá használati útmutató robbantott ábrával az egyes alkotóelemekről. Nem minthogyha érdekelne, csak gondoltam megemlítem.
Kivéve a dobozából így néz ki a szerelvény. Jól látható ezen a képen is, hogy az utastér nem került kidolgozásra, azt szinte teljesen elfoglalják a meghajtást biztosító motorok. A jármű kinézete magán hordozza egy kézi gyártás minden egyes jellegzetességét: a kontúrok lehetnének élesebbek, a matricákat imitt-amott megviselte a szállítás, egy-két helyen talán csálénak néz ki a jármű, de ennél a villamosnál nekem nem a szegecsszámlálás a fontos, hanem az, hogy egyáltalán van, létezik, kézzel fogható és ott robog a szemem előtt a pályán. Egy gyári modellt jó eséllyel kíméletlenül lehúznék ezek miatt, itt viszont csak egy tesztet hajtottam végre: megmutattam egy volt kolléganőmnek a róla készült videót aki csak annyit írt nekem vissza e-mailben, hogy jé, a "négyeshatos". Szóval kívülállónak is megfelel mint Ganz csuklós, azaz felismerhető.
A modell alján is visszaköszönnek az egyedi gyártásból fakadó dolgok, különösen a csatlás megoldása azzal a baromi nagy csavarral. Nyilván pályára helyezve a járművet mindez nem látszik, de azért néztem egy nagyot amikor megláttam.
A jármű hajtását a Tomytec viszonylag új TM-TR01-es meghajtásának két példánya adja, azaz a négy forgóvázból kettő hajtott. Örülök neki, hogy Michal ezt és nem az egyel régebbit pakolta be alá, mivel ennek már a lassúmenete is remek, bár a végsebességet szerintem Szato Takuma vagy valamelyik másik japán Forma-1-es versenyző állíthatta be: harmad fokozatig tekerve a Kato kontrollert már eléri a nagyjából 100 km/h-s sebességet, úgyhogy félig nem is mertem feltekerni. Az ilyen jellegű próbát így ezúttal kihagytam, remélem elnézhető. Majd talán egyszer valami nagyon hosszú és nagyon egyenes pályán... Ennek ellenére tényleg jó a hajtás, mivel csendes és alacsony feszültségről megindul. Persze mindennek az a következménye, hogy ugyanazon sínpályára nem lehet feltenni a Kato villamosokkal, nagyon hamar utolérné azokat. Maradt a külön üzem:
Most őszintén, hát nem néz ki jól?
A csukló kialakítása szerintem jól kivehető ezen a képen, gyakorlatilag az egyes részek közé egy falat tett be Michal amin elcsúsznak az egyes részek. Mindez azt eredményezi, hogy szűk ívben is csak kis lyuk látható az egyes elemek között, ennyivel simán lehet tudni élni. Tartottam tőle, hogy nem fogja tudni jól megoldani ezt a problémát Michal, nála nagyobb cégeknek sem sikerült boldogulniuk ezzel ebben az építési nagyságban (elég rákeresni a Modemo által készített hirosimai villamosra), de aztán a valóság felülmúlta az elvárásomat. Kicsit aggódtam a szűk ívek miatt is, de ezt az akadályt is profin vette a villamos.
Fotók:
Bár a Tátrám jellenleg vár némi műhelymunkára (valami oknál fogva nem hajlandó elindulni), de azért előmerészkedett a napra, hogy egy méginkább a valóságtól elütő fotót tudjak vele készíteni:
Így néz ki egy japán villamosmegállóban állva az ICS, hát látszik, hogy nem erre a hosszra vannak tervezve ezek az utascsere pontok, hiszen a Toyamában futó Portramok jóval rövidebbek a Ganz járművénél.
Felülnézetből így néz ki a villamos:
A végére pedig nem maradhat más, mint egy rövid videó az első próbamenetek egyikéről:
Utolsó kommentek