Sorsát mégsem kerülheti el senki…
Címszereplőnket ugyan senki nem akarta megenni, de mégis megmenekült a feldarabolástól elég hosszú ideig, annak ellenére (vagy talán pont azért), hogy meglehetősen fiatalon balesetet szenvedett. De miért kellett volna egy balesetet szenvedett halat feldarabolni, és mégsem elfogyasztani - egy vérbeli horgász most bizonyosan értetlenül áll soraim előtt. Akkor jöjjön egy kis magyarázat. Vasutasoknál a „csuka” szó hallatán (legalábbis régebben) többnyire nem halak, vagy a lábbelik képe jelent meg lelki szemeik előtt, hanem egy kocsitípus, vagy inkább egy kocsiforma, ahol a peron oldalfalai a kocsi vége felé szűkültek – mint az azonos nevű halak pofája. Tehát jelen írásomban egy ilyen kocsi történetét vázolom fel, illetve egy ehhez hasonló átalakuláson átesett modellt mutatok be. Bár az eredeti vagon végül megégett, azért ezt már nem modelleztem le… Az, hogy a CFR-nek sok MÁV eredetű kocsija volt az I. vh. után, az a vasúttörténet iránt érdeklődők körében köztudott. Az már egy kicsit kevésbé, hogy a MÁV-nak is lett egy kocsija, ami a román vasutaknál kezdte a pályafutását ABALD 30470 pályaszámon (gyártó: Van der Zypen és Charlier (Deutz), 1925, a gyári szám feltehetőleg 144394. Persze ez a vagon nem egy ország kirablása kapcsán került hozzánk, hanem egy 1937-es baleset okán. A balesettel még az akkori filmhíradó is foglakozott, ahol feltűntek a járművek is. Az összetört kocsit a CFR selejtezte, nálunk meg 1942-re újjáépítették. A rendelkezésre álló fotó alapján megtartották a szegecselt vázú kivitelt, de módosították az ablakok méretét, a tető kialakítását, az ajtók formáját, és ABa 2701-es pályaszámon forgalomba helyezték.
Utolsó kommentek