Mai vendégposztunk mickeymano fórumtársunktól származik, aki nem csak N-es modellező, de mint kiderült, a kivasutak nagy barátja is. Idén sikerült a Kommandói kisvasúti napot elcsípnie, erről osztja meg velünk az élményeit. 

Most már biztosra mehetünk a megállapítással: a RailWorks alkotógárdája minden évben meglep minket egy új verziójú programmal. A változások ezekben hol kicsik, hol nagyok, mindenesetre eljutottunk odáig, hogy a RailWorks nevet lassan elfelejthetjük: míg tavaly Train Simulator 2012 név alatt jött ki a program de mindenki továbbra is RW-nek hívta, addig idén is maradtak a megnevezésnél, úgyhogy kénytelenek leszünk átszokni a TS2013 névre. Hogy ez összekeverhető mint a Trainz szériával, mind az "ezeréves" MSTS-sel? Úgy tűnik ez őket nem érdekli. Lapozás után sorolom, hogy mivel is találkozunk majd a 2012. szeptember 20-án megjelenő új verzióban.

Anno még talán 2007-ben jelent meg itthon az EEP vasútmodell szimulátor program 5.0-s verziója. Egy házaspár ölte bele a program és kézikönyv lefordításába az energiáját, egyedi fémdobozt is készítettek hozzá, majd az árusításába fogtak. Finoman szólva sem volt olcsó a program - amelyet én egyébként virtuális terepasztal szimulátornak hívnék inkább -, mégis jópáran beszereztük. Nálam túl nagy sikert nem ért el, de ez ízlés kérdése.
Aki akkor kihagyta annak itt a remek alkalom, hogy bepótolja a mulasztását: mind a CD Galaxisnál, mind az 576 KByte-nál nemegészen egy ezer forintba kerül a szoftver, ráadásul ugyanúgy a fémdobozos változata, nem valami lebutított, megcsupaszított verzió. Úgyhogy szerintem vegyétek és vigyétek, próbáljátok ki! A találatért köszönet jsimnek!

Nem szoktam panaszkodni, mert alapvetően egy jólnevelt gyerek vagyok, de egyre inkább tele a hócipőm a postával. Ma például akkor durrant el az agyam, amikor kivettem a postaládámból az előfizetett brit Model Rail című vasútmodelles havilap aktuális számát és a csomagolását teljes szélességben kinyitva találtam. Az újság benne volt, viszont a 32 oldalas kézikönyv a mozdonyok élethűbbé tételéről hiányzott belőle. Nem értem ha már azt elvette a drága postai alkalmazott akkor már miért nem vitte az egészet, másrészt azért sem értem, mert mit gondolt kit fogok hibáztatni a hiányzó cuccért? Más ki nem tudja venni onnan a lapot. A postának meg hiába írok ilyen ügyben, jön a válasz, hogy már ők is így kapták. A francokat. Könyörgöm egy 3,75 fontba kerülő újságról van szó, derék brit barátaink nem ilyeneket fognak megdézsmálni. Meg aztán kaptam én már a magyar posta által újracsomagolt küldeményt, mellette egy cetlivel, hogy már hozzájuk is így érkezett. Ezen olyan nem volt.
A csomagjaimat már eddig sem bíztam a magyar postára (kivéve az EMS, néhány bolt csak azzal szállítja a nyomon követett küldeményeit), de az újságokkal nincs mit csinálnom, az sajnos nem választható.
Ugyanakkor még így is jobb a statisztikám a postával mint crash-nek, de ez így nem nyerő. Nagyon nem. A dühöngésért meg elnézést, kikívánkozott.

A hétvégén a számítógépem tartalmát mazsolázva belefutottam néhány villamosos fotómba, amelyeket Budapesten lőttem az elmúlt években. Annyira megörültem nekik, hogy elkezdtem kiválogatni a használhatóbbakat, a számomra valamiért érdekesebbeket. Azt mondjuk megállapítottam, hogy a fotóstudásom korábban sem ütötte meg az elvárhatót, de ezt nézzétek el nekem, bennem kellemes emlékeket ébresztettek a képek.

Június végén harangoztam be a Trainz sorozat átültetését mobiltelefonra, most meg már napok óta emiatt tapicskolom a szokásosnál többet a készülékemet. Megjelent ugyanis a Trainz Driver névre hallgató játékprogram iPhone-ra és Android alapú rendszerekre, ez pedig azt jelentette, hogy bizony én ezt kipróbálom. Az árát szerencsére nem húzták az egekbe, hiszen míg a Trainz iPad verziójáért 20 eurót kérnek el, addig a Trainz Driver 2,39 euróba kerül, azaz nagyjából 800 forintba. Na lássuk mit is kapunk ezért a nem túlzottan nagy árért!

Még az év elején esett szó itt a blogon az Edition Atlas gyűjthető makettjeiről. Alapból többen is lehúztuk a sorozatot, egyáltalán nem voltunk megelégedve az előzetesen bemutatottakkal. Ennek megfelelően például én sem kezdtem gyűjtögetésbe, de reménykedtem benne, hogy valaki megteszi és meghallgathatjuk az ő véleményét is. No itt a remek alkalom, ugyanis Sóbagoly bizony előfizetett és nem titkolta el előlünk a meglátásait, amiket fotókkal is illusztrált. Úgyhogy olvassuk őt és nézzük a képeit, aztán meg vesézzük ki a kommentek között!

Újabb magyarosítható (lehet jobb kifejezés lenne a magyarítható? ) mozdony került a vasútmodellezők listájára: a GySEV révén a német Ludmilla. A nyugati határszélen operáló vasúttársaság a villamosítatlan vonalainak nagyobb terhelésű tehervonataihoz és személyvonataihoz szerezte be a német vasúttól a hattengelyes erőgépet.