Azt már megszokhattátok, hogy időről-időre jelentkezek olyan vasúti témájú programokkal, amelyeket telefonra vagy táblagépre adtak ki. Eddig azonban iOS-re készült játékokat tesztelgettem, túl sok szó nem esett Androidra fejlesztettekről. Az eheti Auran hírlevélben viszont feltűnt egy játék, mely a Trainz Trouble névre hallgat és amely pont az androidos cuccokkal rendelkezőket vette célba. Készült ugyanis egy stratégiai játék erre a platformra is, amelyet ingyen lehet letölteni a Google play-ről, azaz semmi sem akadályoz meg benneteket abban, hogy kipróbáljátok. Mivel én nem rendelkezem ilyen eszközzel, így tesztet nem tudok írni, de kíváncsian várom a véleményeteket, szerintetek megérte-e a Trainz szériának adni egy ilyen vadhajtást, vagy inkább a szimulátorukat kellene még jobbá csiszolni. Ahogy a képekből látom elvileg kitérőket kell állítgatni, odafigyelni az útátjárókra, elkerülni egymással a többi vonatot, azaz ne egy Tyccon stílusra gondoljatok, ennek ellenére viszont okozhat kellemes perceket. Hasonló progikkal tele van az App Store és gondolom a Google play is, a kérdés így az is lehet, hogy ad-e pluszt a többihez képest a Trainz Trouble.

Japán napok következnek, mivel az elmúlt időszakban többfajta esemény is történt ami a japán modelljeimet illeti. Új megjelenések, új építési próbálkozások, járműmotorizáció, csak hogy a leglényegesebbeket említsem. Ezek közül jelen beszámolóm témájaként egy olyat választottam, ami régóta mozgatta már a fantáziámat, méghozzá a kitben kapható épületekről szeretnék megemlékezni pár mondatban.

Vajmi kevés modellezői tapasztalatom van, sokkal inkább hívnám magam gyűjtőnek vagy szimplán csak játékosnak, így aztán a kitek az én kis vasútmodelles világomba egyszerűsítésként érkeznek meg. Próbálkoztam már angol papírépületekkel, szintén brit műanyag építményekkel, sőt, a Katotól építettem egy kocsiszínt is, de a Tomytectől eddig még csak egy egyben kapható magas irodaház vonatkozásában volt szerencsém. Aztán valamikor januárban talán elkapott a gépszíj és berendeltem magamnak néhány dobozzal a Tomytec épületei közül, hogy aztán két délután össze is rakjak magamnak 10-12 házat. A nehézségi fokozatra ebből már következtethettek, de inkább képek segítségével mutatnám meg miről is van szó.

Ritkán tudok beszámolni új programokról, ezért aztán különösen megörültem, amikor Twitteren ma elém került egy projekt. Nem igazán friss a dolog, mivel jópár hónapja vannak már róla publikus információk, azonban úgy tűnik elért egy olyan státuszt a szoftver, amely alapján a kiadása szinte biztosnak mondható. A program neve a címben is olvasható Train Fever (nyilván változhat azért), és a mostanában divatos közösségi finanszírozás segítségével valósulhat meg. A fejlesztőknek ugyanis sikerült összeszedni pár hónap alatt 250.000 eurót, azaz 75 millió forintot, úgyhogy mehetnek tovább az előre eltervezett úton. És hogy miről is van szó tulajdonképpen? Egy közlekedési stratégiai programról a modern kor köntösébe öltöztetve, egyfajta Transport Tycoon utánérzésként. Lapozás után videók, mert már azok is vannak!

Tegnap este a hírek elolvasása után eszembe jutott, hogy tegyek egy újabb próbát a Newsstandben, azaz rákerestem néhány brit vasúti illetve modellezős magazinra, mint ahogy azt az elmúlt fél évben havonta egyszer megtettem, eddig a siker legkisebb jele nélkül. A Modern Railways-t már pár hónapja digitális formátumban olvasom, amely bár nem adja vissza a papírlapozgatás hangulatát, cserébe viszont kevesebbe kerül itthonról elérni a lapot. Legnagyobb meglepetésemre - és mondhatom örömömre - bele is futottam szinte a teljes brit kínálatba. Immáron elérhető nem csak a Model Rail, hanem többek között a Garden Railways nevű brit kerti vasút modellező magazintól elkezdve a nagyvasúti Rail, Rail Express, The Railway Magazine-okon át a British Railway Modelling újságig meglehetősen sok folyóirat. Egyesével és előfizetéssel is meg lehet vásárolni így az egyes lapszámokat, de végre normálisabb árakon, hiszen a postaköltség így kimarad a játékból. Ennek megfelelően például a Model Rail 55 fontos éves előfizetési díja helyett 30 fontért cserébe olvashatom egy évig az újságot, ami 45%-os árcsökkenés, nem beszélve arról, hogy nem kell a megjelenés után 2-3 hetet várnom arra, hogy ideérjen Magyarországra. A mellékelt 32 oldalas füzetecskét is tartalmazza a digitális verzió, így aztán nem maradok le semmiről, csak a frissen nyomott újság szagáról. Őszintén szólva ez azért néha hiányzik.

A múlt hétvégén különvonat közlekedett a lillafüredi kisvasúton, annak is a rég bezárt, mahócai vonalán. Ha jól tudom, talán öt éve nem járt arra vonat, így különleges eseménynek ígérkezett. Aki jelentkezett a programra, két alternatíva közül is választhatott: a mahóciai vonal végállomásáról gyalog túrázhatott a lillafüredi vonalon lévő pisztrángtelepig, vagy megtehette a távot vonaton is. Ez utóbbi esetben a vonat szervezői fotómegállásokat terveztek - érdekes programot nyújtva a vasútbarátoknak.

A Kato egy ideje nem fél attól, hogy híres, de alig egy-két vasúthoz köthető típusok modelljeit dobja piacra. Néhány éve kijött az SP-specifikus GS-4, a PRR legendás GG1-es villanya, most pedig végre halandónak is elérhető áron juthatunk hozzá sorozatgyártott E5-höz, szépen bővül tehát a korai 567-es E-unitok sora is.

A Kato ez alkalomból mindjárt egy teljes készlettel örvendeztette meg a modellezőket, és – mint azt látni fogjuk – most sem okozott csalódást.

Vasárnap reggel hóesésre ébredtem. Kilenckor már jó öt centi hó virított a kocsi tetején, és ismerve az FKF hóeltakarítási szokásait, az aznapra tervezett kirándulást elfelejthettem. Nem tudom, ki, hogy van vele, de ha hóesés van, nekem egyből a vonatok ugranak be. Van, akinek a késések miatt, nekem pedig a fotózás miatt. Így mentőötletként arra gondoltam, hogy a Hűvösvölgyi úton valahogy csak kijutok a Gyermekvasúthoz, és a gőzmozdonyos nosztalgiameneten legalább vonatozhatok, fotózgathatok egyet. Vonaton utazva, állomáson fotózgatva terveztem a délelőttöt eltölteni - hóesésben nem vállalkoztam az erdőben barangolásra, mer a hó hamar eltünteti az erdei utakat, és nem vicces eltévedni még a budai hegyekben sem. 

A Kuehn N-es méretarányban eddig maximum a digitális dekódereiről volt híres, meg az egy szál emeletes személykocsi modelljéről. Ez utóbbit mindenki azt hitte a modellbolti listákban, hogy elírás, amíg fel nem tűnt a boltok polcain. Idén újabb dologgal rukkolt elő a cég: N-es méretben mozdonymodellt mutat be.