November 28-án meggyújtottuk az első gyertyát az adventi koszorún, ezzel megkezdődött a várakozás időszaka, de kis hazánkban van egy olyan város, amely számára az a nap egy várakozás végét jelentette. Az ő várakozásuk azonban lényegesen hosszabb és kevésbé örömteli volt, hiszen az időszakot építkezés miatt feldúrt város, majd különböző közlekedési nehézségek jellemezték. De november 29-én, hétfőn beteljesedett ez a három évnyi várakozás, amikor hajnali fél négykor elindult Hódmezővásárhelyről az első menetrend szerinti, utasokat szállító Tram-Train motorkocsi Szegedre. "Válámi ván, dé ném áz igázi" – Arkagyij Rajkin legendás mondata jutott eszembe, amikor értesültem az eseményről, mert bár a hír természetesen igaz, azonban a magyarosan vasútvillamosnak (én leginkább vasvillának nevezném, de mivel tudom, hogy sokan ezt nem szeretik, eltekintek túle) titulált járművek közlekedése még valóban nem az igazi. A hivatalos tájékoztatás szerint egyelőre próbaüzem zajlik, ami előre láthatóan január közepéig tart, ez idő alatt a motorkocsik óránként suhannak a két város között. Aztán, ha a végleges használatbavételi engedély szilveszterig megérkezik, a terv szerint január 15 és március 15 között már félórás, délutáni csúcsidőszakban 20 perces követési idő lesz, 35-38 perc körüli menetidővel. A végleges menetrend a próbaüzem alatt szerzett tapasztalatok alapján ezután alakul ki, amikorra szeretnék elérni a csúcsidőben 10-15 perces követést és a két belváros közötti 35 perces menetidőt. De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk hogyan sikerült a vasútvillamos első napja!

E Tram-Train lényege, hogy Szegeden az 1. villamos vonalán, onnan tovább Hódmezővásárhelyig a MÁV 135-ös számú vasútvonalán, végül pedig Hódmezővásárhely területén egy új építésű villamospályán közlekedő motorkocsikkal a két belváros között átszállás nélkül lehet utazni. A  Magyarországon teljesen újszerű projektnek a története 2007–ben kezdődött a Szegedi Közlekedési Társaság, valamint a hódmezővásárhelyi önkormányzat megrendelésére egy előzetes megvalósíthatósági tanulmány készítésével, amelyet 2012–ben részletes tanulmány követett. Ezután megszerezték a szükséges engedélyeket, majd 2016–ban elindult a járműbeszerzési tender, illetve a következő évben az építési tenderek (külön a villamospálya és a nagyvasút részére). A kivitelezési munkák 2018-ban indultak Szeged és Hódmezővásárhely között teljes vágányzár mellett, ez idő alatt a két város között vonatpótló autóbuszok közlekedtek. Két év múlva elkészült Hódmezővásárhelyen a vadonatúj villamosvonal, melyet első ízben december 1-jén járta be egy Szegedről érkezett próbavillamos. Ugyanazon évben, Szilveszter napján elindul a spanyolországi Valanciából az első, kifejezetten erre a vonalra megalkotott motorkocsi. 2021. február 22–én átadásra került a nagyvasúti vasúti pálya, melyen közel három év vágányzár után végre újraindulhatott a vonatközlekedés. Jelenleg már nyolc Tram-Train motorkocsi tartózkodik Magyarországon, melyek a hatósági engedélyezési eljárások végeztével folyamatosan állnak szolgálatba.
Bizonyára többekben is felvetődik a kérdés, hogy mért van szüksége a 43 ezer lakosú Hódmezővásárhelynek villamosra, holott sokkal nagyobb települések sem rendelkeznek ezzel a közlekedési eszközzel. Nos, a cél nem a város helyi közlekedésének megoldása, hanem az egymástól mindössze 25 kilométerre elterülő két város közötti még szorosabb kapcsolat kialakítása úgy, hogy átszállásmentes összeköttetés létesül a Szeged és Hódmezővásárhely között, s egyúttal csökken a 47-es országút forgalma. A két város mind jobban kötődik egymáshoz, hiszen sok szegedi lakos költözik Hódmezővásárhelyre, ahol - állítólag - mintegy harmadával olcsóbban lehet lakáshoz jutni. De véleményem szerint a projektnek politikai üzenete is van, amely szerint a kormánypárt nem zárkózik el ennek a hagyományosan ellenzéki beállítottságú térségnek a fejlesztésétől.

A villamosvonal bejárását a város nagyállomásánál kezdtem. Az egyszerű, mondhatjuk igénytelen állomásépület külleme az ötvenes éveket idézve éles ellentétben áll a város hangulatos megjelenésével. Sajnos az indóház nagyon rozoga állapotban van: bár ez első ránézésre nem látszik rajta, de az élesebb szeműek felfedezhetik a kép jobb oldalán a város felőli fal kidőlését megakadályozó támaszgerendázatot. De hamarosan kezdődik a vasútvonal átépítésére, és akkor, ha az általam hallomásból ismert tervek igaznak bizonyulnak, a már több helyen megrepedt falú, részben balesetveszélyes felvételi épület helyett új épül majd.

Az ideérkezők hangulatát csak fokozza az állomási előtér közepét elfoglaló, ketrecbe zárt Tram-Train végállomás, amely az egész teret egy börtön udvarával teszi hasonlatossá. Ezt a megoldást minden bizonnyal vagyonvédelmi célból választották - forgalmi okból egy, vagy több motorkocsi itt tölti az éjszakát - és remélhetően csupán átmeneti jellegű. Úgy gondolom, akárcsak mint néhány évvel ezelőtt Gödöllőn a HÉV esetében is történt, ebbe az új épületbe integrálják a vasútvillamos végállomását is. Talán még egy kisebb kocsiszín is létesül majd, de olyat is hallottam, hogy az átépítés után itt is lesz vágánykapcsolat a Tram-Train és a nagyvasút között.

A villamos indulására várakozva még belefér egy gyors fotózkodás az egyik vadonatúj szerelvény előtt - egyelőre ez mindennapi látvány Hódmezővásárhelyen. A fényképen éppen hátteret adó 406 007-es pályaszámú vonat azonban nem indult sehova, valamely okból a peron végén tartózkodott járó dízelmotorral. Az állomásépületen látható "Express büfé" felirat sem állja meg a helyét, a műintézmény már évek óta nem működik, a fáradt utazó legfeljebb az utascsarnokban álló kávéautomatából szolgálhatja ki magát. (Csak zárójeles a költői kérdés: vajon az "Express büfé" megnevezés a vonatok vagy a kiszolgálás sebességére vonatkozhatott?)

A villamosok gyorsaságával bizonyosan semmi baj, az általam látott első villamoskocsi meglepően nagy sebességgel érkezett elém a belvárosból a nagyállomáshoz vezető út közepén. Az előírások szerint a villamosok városi területen 50 km/órával haladhatnak, és itt ez érzésem szerint meg is valósult. A gépezetbe azonban mégis porszem kerülhetett, mert hiába a nagy sebesség, a járat szűk tíz perces késéssel futott be az innen csupán néhányszor tíz méterre található "ketrecbe". És mivel a visszaindulásig a menetrend szerint két perc állt rendelkezésre, nyilvánvalóan a visszafelé közlekedő menet sem tudott időben elindulni.

Tehát 2021. november 29-én Hódmezővásárhely belépett a villamosvonallal rendelkező városok sorába. Ez komoly kihívás elé állította a lakosságot, mivel ez a városban eleddig ismeretlen közlekedési ág komoly kihatással volt a közlekedés valamennyi résztvevője számára. Talán a legveszélyesebb helynek a körforgalmak számítanak,amiből pedig bőven akad a Tram-Train útvonalán, és ahol minden esetben elsőbbséget kell adni az érkező villamosnak. A kép készítésekor is kialakulhatott volna veszélyes helyzet, a jobbról érkező autó vezetője ugyanis az utolsó pillanatban vette észre az egyáltalán nem óvatosan közeledő villamost.

A villamosra tehát esetenként más, a megszokottól esetleg gyökeresen eltérő szabályok vonatkoznak, de ettől függetlenül is az útvonalán közlekedőknek sutba kellett dobni a korábban kialakult megszokásait. A vasútvillamost üzemeltető MÁV-Start ezért tájékoztató (oktató) kisfilmeket tett közzé az egyik videómegosztó portálon, de több közlekedési táblán megjelentek új, a villamosközlekedésre figyelmeztető piktogramok is. Egy szó mint száz, észnél kell lenni a volán mögött ülőknek, de a drótszamáron közlekedőknek, sőt a gyalogosoknak is. Néhány kisebb koccanásra már volt példa, de komolyabb baleset szerencsére még nem történt.

Néhány évvel ezelőtt egy hódmezővásárhelyi személy létrehozott az egyik közösségi hálón egy oldalt, amely eredetileg a Tram-Train városi szakaszának építésének nyomon követésére volt hivatott. Ez az oldal idővel hamarosan afféle panaszirodává alakult át, ahol sokan elmondták magával a Tram-Trainnel kapcsolatos, általában negatív felhangú gondolataikat. Egyik ilyen visszatérő kifogás volt, hogy a várost átszelő motorkocsi, elsősorban az éles ívekben és éjszaka nagy zajjal közlekedik. Nos, én magam ezt nem tapasztaltam, hiszen azok a villamosok, amelyekkel találkoztam, csendben, szinte hallhatatlanul suhantak előttem tova.

A városközpontban elhelyezkedő Kálvin János tér megállóból kiválóan rálátni a néhány évvel ezelőtt felújított kormányhivatal épületére. A megállóhely peronjának végében elhelyezett kijelző alsó fertályában futó szöveg: "Köszöntjük Önöket a tram-train első üzemnapján!" Maga a kijelző nem volt túlzottan informatív sem itt, de a többi megállóban sem, csupán a következő villamos indulásának menetrend szerinti időpontját mutatták, a várható késést nem. Az pedig volt bőven, az első napi 2 - 13 percek, amelyeket magam is megtapasztaltam, szinte semmiségnek számítottak a következő napok 20 - 30 perces megcsúszásaival.

A kormányhivatallal srégvizavé, pontosan a vasútvillamos stációja mögött magasodik a kissé kopottasan is méltóságteljes megjelenésű kálvinista, azaz református Újtemplom, mely barokk épülestílusban 1799-re épült meg. A felvételen nem szembetűnő, de a megállóban egy jegyautomata is található. A Tram-Train ugyan csak előre váltott jegyekkel lesz igénybe vehető, ugyanakkor a MÁV vonalán tovább utazni szándékozók jegyvásárlását megkönnyítendő a villamos több városi megállójában nagyvasúti jegyek váltását is lehetővé tették. Ennek az automatának az érintőképernyője sajnos már az első napon össze volt karcolva...

A magyarországi települések egyik jellegzetessége az utcák felett húzódó, különböző rendeltetésű kábelek sokasága. Kezdetben vala a villanyvezeték, majd érkezett hozzá a telefon, a kábeltévé, az internet és még ki tudja, mi mindennek a madzagja. Ezeket a településképet csúfító vezetékeket sok faluban, de még akár nagyobb városokban is megtaláljuk, Hódmezővásárhely központjára azonban kevésbé jellemző. Vagyis csak volt, hiszen a Tram-Train részére szükséges felsővezeték és az azt hordozó, új telepítésű oszlopsor immár a város megjelenésének egyik markáns összetevője, ami a városképre sajnos nem gyakorol túl jó hatást.

Az egyvágányú vonal egyetlen kitérője a Kossuth térnél található, itt találkozhatnak az ellenkező irányban közlekedő villamosok. Egyúttal ez a város központi megállója is, innen csupán néhány méterre esik a városháza. Ugyancsak itt kezdődik a két, országosan ismert magyarnótában is szereplő (Vásárhelyi híres promenádon, Vásárhelyi sétatéren) nevezetes "promenád", ahol a múlt század elején a helybeli ifjúság közösségi életének egyik legfontosabb helyszíne volt. A villamos innen több derékszögű íven át folytatja útját, megkerülve a városházát és több fontos épületet magába foglaló háztömböt.

Érdemes rövid időre eltávolodni a sínektől és körbepillantani a Kossuth téren is. Szemben velünk az ország egyik legnagyobb városházája, mely 1892-1893-ban épült neoreneszánsz-eklektikus stílusban Ybl Lajos tervei szerint. Az előtte elterülő Kossuth téren rendezkedett be az karácsonyi vásár, melynek bodegái közül déltájban még csak néhány volt nyitva. A rendezvény és a tér ékessége az advent első vasárnapján üzembe helyezett óriáskerék. A kép jobb szélén a Fekete Sas szálloda egy falrészlete látható, az intézmény érdekessége, hogy ebben az épületben található Közép-Európa (a bécsi Hofburg után) második legnagyobb és legszebb oszlop nélküli bálterme.

A kis városnéző kitérő után azonban folytassuk utunkat a villamossínek mentén! Ezen a fényképen a 406 003 pályaszámú motorkocsi a Népkert felől a Tóalj utcai megállóhelyhez érkezik. Érdekességként megjegyzem, hogy néhány nappal korábban nyílt meg a város múzeumában egy, a Tram-Trainnel kapcsolatos kiállítás. Hogy mit csodálhat meg ott a közönség? Nos nem az építkezés során elhagyott sínszegeket, sem pedig az ottfelejtett burkolóköveket, hanem a munkálatokat megelőző régészeti feltárás során a mintegy három és fél kilométer hosszú nyomvonalon feltárt leletek legértékesebb darabjai kerültek közszemlére.

A Tram-Train "új lehetőségeket nyit meg, és fejlődést hoz mindkét település számára ... ami növeli lakóhelyük életszínvonalát és erősíti a vidék megtartó képességét". Ezt nemrégiben maga a projektért felelős kormánybiztos mondta, és meggyőződésem, hogy ez hosszabb távon valóban így is lesz. A fejlődés persze egy jó dolog, ami azonban, legalábbis Hódmezővásárhely esetében tönkreteheti a város megjelenését, ezen a képen is megfigyelhető a hangulatos, villákkal szegélyezett utcát elcsúfító új oszloperdő. A célegyenesben, a Népkertre vezető úton, a Strandfürdő megállóban tartózkodó villamos mögött a városháza 57 méter magas tornya uralja a látképet.

A villamos vonala a Hódmezővásárhelyi népkert vasútállomáson ér véget, ahol a sínpár a MÁV 135-ös számú, Békéscsaba - Szeged vasútvonalához csatlakozik. Az itt álló, a város egyik ékkövének számító indóházat már több hozzászólásban is bemutattam, így ez alkalommal erről nem ejtek szót. A Tram-Train megállója az épület város felőli oldalán nyert elhelyezést, a szigetperonnal ellátott kétvágányos kitérőben lehetőség van a vonatok találkozására. Az erről az oldalról nézve egyszerűnek, mondhatni jellegtelennek tűnő épület falánál, közvetlenül a bejárat mellett jegyautomata várja az utazókat.

Itt kerül sor az üzemmódváltásra, vagyis a nagyállomás felől érkező jármű dízelmotorja segítségével folytatja útját Szeged felé, illetve az ellenkező irányból érkező motorkocsi, áramszedőjét felengedve, villamos hajtással indul tovább a városközpont felé. Az utastájékoztató kijelzőkön kívül hangosbemondó is működik, de a számítógéppel vezérelt női hang sem szolgált bővebb felvilágosítással. A felvételen látható 406 007 nem szállított utasokat, ez az a motorkocsi, amelyet utam elején a nagyállomásnál lévő ketrecben is láttam. A továbbhaladó jármű a nagyvasúti peron végénél ráfordult a MÁV vonalára és hamarosan eltűnt a szemem elől.

A fentebb már említett közösségi oldal ma elsősorban a projekt, de főként annak kormánybiztosa szidásának fő színtere. Arra, hogy az ott található, néhány ember által feltett hozzászólások a város lakóinak általános véleményét tükrözik, nincs garancia, de ha a kritikus hangvételű bejegyzésekből eltávolítjuk az akadékoskodást, a mocskolódást, a rosszindulatot és a politikai felhangokat, sok igazság kiderül. Az egyik visszatérő téma a Népkerttől Szeged felé húzódó Kishomok városrész problémája, melynek lakói már régóta kérnek innen 2 km-re egy megállóhelyet, amelyet azonban az illetékesek az egyvágányú vasútvonal kötöttségeire hivatkozva (az itteni megállás állítólag hat perc menetidő-növekedést okozna) rendre elutasítanak.

A Tram-Train beindulásával egyidőben a "távolsági", azaz a Szeged és Békéscsaba között közlekedő vonatok menetrendje is megváltozott. November 29-étől ezek a vonatok a két város közötti egyetlen állomáson, Algyőn nem állnak meg, vagyis a nagyközség vasúti kiszolgálását kizárólag a vasútvillamos végzi. Az intézkedés nem nyerte el valamennyi algyői tetszését, ugyanis a Békéscsaba felé utazók így nagyjából fél órával korábbi indulásra és átszállásra kényszerülnek, de hasonló a helyzet a Szegeden túlra igyekvők esetében is. Azonban akik a szomszédos városok valamelyikébe igyekeznek, mindenképpen jól járnak, hiszen közvetlenül a központba juttatja őket a kék-fehér motorkocsi.
"Az első villamos már elindult feléd, csilingel amerre jár, az első villamosra vár a napsugár..." - stílszerűen ennek a Fonográf-dalnak kellett volna felcsendülni a rádióban október 29-én 3,31-kor, amikor az első villamos elindult Hódmezővásárhelyről Szegedre. Sokan keltek korán, hogy ezen az első villamoson ott lehessenek, elmondások szerint a hangulat remek és természetesen bizakodó volt. Azonban sajnos azt kell mondanom, hogy a próbaüzem első napjai nem hoztak fényes eredményeket. Menet közben a járművekkel több probléma is volt, amint erről vasutas fórumokon, illetve a helyi sajtóból is értesülhettünk. Azonban egy ilyen újszerű jármű megalkotásakor ez szinte törvényszerű, a következő hetek, hónapok ezen hibák kiküszöbölésével fog eltelni. Nagyon remélem, hogy a jövő esztendőben már megbízható vasútvillamos-rendszer fog az ország délkeleti csücskében élők rendelkezésére állni, és ez az első időszak már csak egy rossz emlék lesz.