A múlt hétvégén rendezték meg a Waldviertelbahn-on a Schmalspurexpo-t. A rendezvény egy német kisvasút-baráti kör rendezvénye, minden évben máshol kerül sor rá. Az esemény mindig kisvasúti különmenetekkel és vasútmodell-kiállítással együtt kerül megrendezésre. Idén Ausztriában volt a találkozó, Gmünd városában, amely a cseh-osztrák határnál van. Itt van a Waldvielterbahn, amely egy 82km hosszú hálózattal büszkélkedő kisvasút. A különlegessége, hogy az Osztrák Vasút 1986-ban megszüntette a személyforgalmat rajta, és most egy egyesület üzemelteti hétvégenként, kirándulóvasútként.

A vasút alapvetően két hosszabb vonalból áll és van még egy harmadik pici szárnyvonal. A rendezvény alatt szombaton a déli, vasárnap az északi vonalon mentek a vonatok. A déli vonalon sima nosztalgiamenetek voltak - hol dízelvontatással, hol gőzmozdonnyal. A déli vonalrész vége igen érdekes - nagy hidakkal, alagutakkal, míg az északi rész az erdőben, a dombok közt kanyarog - első látásra semmi extra. Kivéve, hogy van egy kiágazó szárnyvonala, amely pár kilométeren keresztül párhuzamosan fut a fővonallal.

A fenti szárnyvonal tartogatja a legjobb dolgokat, és ezt a szervezők is jól tudják. Vasárnapra úgy szervezték a menetrendet, hogy az elágazó állomáson mindhárom irányból egyszerre érkezzenek be a vonatok, és egyszerre is induljanak. Ez azt hozta, hogy ahol párhuzamosan megy a két vonal, a vonatok egymás mellett haladnak, mintha versenyeznének. Az ilyenre fogékony vasútbarát már tudja a szakkifejezést: parallelfahrt. És igen, volt néhány száz vasútbarát a pálya mellett, hogy lefényképezze a menetet.

A dologra a mozdonyvezetők is rájátszottak egy kicsit (gyanítom, nem először csináltak ilyet), a két vonat folyamatosan előzgette egymást, hol az egyik - hol a másik haladt elöl. Így a vonaton utazók is tudtak fényképezgetni. Volt ám itt minden vidámság: az egyik mozdonyvezető kinyújtva a kezét, végigpacsizott mindenkivel, de volt olyan is, aki sörrel kínálta a mellette haladó vonatban utazókat. Én először voltam ilyen meneten, nagy élmény volt, amire a hangulat is rátett. 

Persze a végállomáson meg lehetett nézni, ahogy a gőzöst feltöltik vízzel, és körbejár. A végállomás érdekessége egy roppant szépen megmaradt mozdonyszín - muszáj volt körbefotóznom, modellezésnél jól jönnek a képek, ha az ember egy leharcolt épületet akar csinálni.

A Waldviertelbahn nagyon jó kisvasút. Háromféle dízelmozdonyuk van, és két gőzösük. Ezek hétvégén általában járnak. Ha valaki vágyik egy jó kisvasutas kirándulásra, akkor mindenképp ajánlott. Budapestről kocsival négy óra, de bécsből is van Gmündbe közvetlen vonat, amely két óra alatt van ott - nem egy megközelíthetetlenül messze lévő kisvasút.