Akkor ez most hogy is van, melyik a helyes? Az első nagyon furcsán hat, a második tűnik első hallásra jónak, csak az a bibi, hogy amikről írni szeretnék, azok nem terhek, maximum édes terhek… Természetesen az első szó is helyes, mert ismét teherkocsikról fogok írni. Na, de nem én vagyok Grétsy László, így a nyelvészkedést ezennel ünnepélyesen befejezem.
A MÁV-hoz a II. vh. után jelentős számban kerültek idegen eredetű teherkocsik. Ezek egy része itt maradt a harcok során, de később szovjet „elvtársi” segítséggel jutott még (jó pénzért) a zsákmányoltakból is. Magyar modellgyártók (külföldiek még annyira sem) nem kényeztetnek el III-as korszakos hazai eredetű teherkocsikkal, így „magad uram, ha szolgád nincsen”.
Mivel a nagyvasúti állományban sok német eredetű kocsi volt, így elsősorban az olcsón beszerezhető régi PIKO kocsikra építettem kezdetben az állományt, de aztán be-becsusszant egy-két ROCO, illetve Fleischmann alap is. Fentiekből következik, hogy a következőkben bemutatásra kerülő kocsik többsége csak átfestés, és a kisebbik részükön kellett valamit alakítani.
Akkor kezdjük is mindjárt az egyik ilyennel. Az egyik kocsi könnyen megalkotható a régi PIKO G kocsijából, mindössze a szellőzőket kell átalakítani, a kapaszkodókat, sarok fellépőket, fékeket kell lenyisszantani, és a raktérajtó fellépőjét kell lecserélni – ez utóbbit pont a sarokfellépővel lehet pótolni. A leglátványosabb munka viszont a tetőn a leszorító lécek elhelyezése.
- A Gu 135003-as kocsi 1957-ben. (A képet a neten találtam, de fogalmam sincs hol, ha valakinek ez sérelmet okozna, kérem jelezze, és leszedem.)
A szellőzők cseréjéhez szükségeltetik 2 másik hasonló, de célszerűen valami romos darab, valamint precíz munka. Ha ez sikerül, akkor van egy jól sikerült darabra reményünk.
- Legalább ennyire pontosan kéne beleilleszteni a másik kocsiból kivágott darabokat…
Ha nem, akkor inkább messzebbről nézegessük a modellünket, és másoknak is csak távolról mutogassuk.
- …de ez nem mindig sikerül sajnos…
A tető csapadék elleni szigetelését sok esetben bitumenes vászonnal oldották meg régen, ezt a G kocsik esetében többnyire lécekkel rögzítettek, amit szintén előzőleg telíteni kellett. A modellen 0,25x1-es Evergreen polisztirol csíkból készítettem a léceket. Először nagyjából megfelelő hosszúra vágtam (kis ráhagyással), majd ráragasztottam maszkolószalag darabokkal az előzőleg berajzolt helyekre. Ezután a csík másik oldalára maszkolószalagot ragasztottam.
- A lécimitációk rögzítése egyik oldalról, a másik oldalról meg maszkolni kell…
Amikor ezzel elkészültem, a másik oldal felől megismételtem a folyamatot. Ezekre azért van szükség, hogy a kinyomódó műanyagragasztóval minél kevésbé kenjük össze a tetőt. Ragasztás, száradás után borotvapengével szükséges még a méretre vágás.
- … majd tükörképben megismételjük a folyamatot. Aztán az üres helyekre ráragasztjuk a csíkokat, száradás után pedig a tető síkjában egy borotvapengével könnyen méretre vágjuk a lécimitációkat
Előfordult velem az is, hogy a ragasztó egy helyen elengedett, ilyenkor a borotvapengére kis ragasztót tettem, és azzal hordtam fel azt a csík alsó felére, majd következett egy kis rányomás – figyelve a pontos elhelyezést. (Mert mikor válna fel a nyavalyás, ha nem festés után…)
Végül egy kis festés, matricázás, lakkozás saját keverésű festékkel. A matricázásnál kerekedett némi gondom, mert Szabiroli új nyomtatója nagyon vékony vonalak nyomtatására is képes, így a feliratok egy része alig olvasható. Nemrég jöttem rá, hogy lehet azokat a betűket kövéríteni is… (Hiába no, jó pap holtig tanul, a modellező tán még utána is…)
- Láthatók a kisebb hibák, de azért jó lesz ez játszani
Molnár Tibor József könyvében találtam még egy olyan képet, ahol egy 328-as mozdony által vontatott személyvonat első kocsija a Gu 193457-es pályaszámú kocsi. A szám meglehetősen nehezen olvasható, de egy fórumtárs megtalálta az általa vezetett listában, hogy ez a pályaszámú kocsi ilyen típusba tartozott. Vagyis akkor sem lenne baj, ha a pályaszámot rosszul olvastuk volna le.
- A Gu 193457-es kocsi 1958-ban vonatba sorozva (Forrás: Molnár Tibor József: A Magyar Államvasutak 328-as mozdonyai, Fotó: Helmuth Frölich, Helmuth Griebl gyűjteményéből, részlet)
Hosszabb ideig vadásztam egy hozzávaló kocsit, ameddig végül megtaláltam egy meglehetősen romos állapotú személyében. Előző gazdája a barbárok leszármazottja lehetett, hogy a modelljét a képen látható állapotba hozta.
- Alapanyagnak kiváló volt ez is, ami így nézett ki fölülről…
- … és oldalról, de szerencsére hiánya nem volt
Ennek a G kocsinak a szellőzői kissé mások, mint az előzőekben ismertetettnek, viszont a modell is így készült, ezért csak a felesleges dolgokat kellett l szedni, gittelni, valamint a tetőt is lécezni.
- A modell végleges állapotában
A Gu 193491-es kocsiról először azt hittem, hogy egy PIKO által készített kocsi eredetijéről van szó. Aztán kiderült, hogy nem, mert ez egy Oppeln, amit viszont a ROCO hozott ki modellben.
- A Gu 193491-es fedett teherkocsi (A képet a neten találtam, de fogalmam sincs hol, ha valakinek ez sérelmet okozna, kérem jelezze, és leszedem.)
Egy modellvasutas cimborával megalkudtam, hogy ő biztosít két kocsira való alapanyagot, cserébe én megcsinálom neki az egyiket. Így sikerült kedvező feltételekkel alapanyaghoz jutnom. Legalábbis azt hittem. Ugyanis a bioritmusom valami nagy mélypontban lehetett megtetézve valami agyi enerváltsággal is, mert sikerült mindkét kocsi kasztniját eltörni az alváz leszedése közben, amiből az egyik teljesen javíthatatlan lett. Cimbora hozta az újabb két kocsit, amit szégyenemre már ő szedett szét…
Ezen kaland után végül lett 3 kocsi, amiből kettő (külön pályaszámon) természetesen az övé lett, mivel sikerült az egyik sérültet úgy megcsinálni, hogy gyakorlatilag csak akkor látható a javítás helye, ha külön megmutatjuk.
- A Gu 193491-es fedett teherkocsi modellben
Van egy olyan teherkocsim, amihez hasonlót kiadott a PIKO több évtizeddel ezelőtt, csak más pályaszámon.
Az eredeti kocsiról a fotót a MAGYAR RENDŐR FOTÓARCHÍVUM-ban találtam, de abból még nem derült ki, hogy pontosan milyen kocsiról is van szó.
- Erről a képről ki találja ki, hogy pontosan milyen kocsitípusról van szó? (Forrás: Magyar rendőr fotoarchivum)
Aztán ahogy nézegettem ugyanannak a rendőri akciónak a képeit, rájöttem, hogy egy egész sorozat készült a kocsiról, és van egy nagyon árulkodó fotó is.
- A rejtély kulcsa (Forrás: Magyar rendőr fotoarchivum)
Előkaptam egy (azt hiszem) ÖBB-s kocsit, amit csak át kellett festeni, matricázni.
- A régi PIKO ilyen. Az a nagy fekete folt nem létezett ebben a formában, és a jegyzetek bárca is üresre sikeredett, továbbá hiányzanak a feliratok a főkeretről
- Az enyém élethűbbre sikerült, bár az állomási bárca helye itt még nincs feketítve…
- ...de ezen a kép készítésekor már ezt is javítottam
Ha összehasonlítjuk a gyárit és a saját átfestést, akkor talán szerénytelenség nélkül állíthatom, jobb lett az enyém a gyárinál.
Hogy valami szépről (pontosabban egy kedves modellezőről) is írjak… Egy modellező (makettező) fórumtárs egyszer nekem ajándékozott pár festéstelenített német kocsit, amivel ő nem akart foglalkozni. (Hálám üldözze örökké…!) Volt közötte egy, amiről fogalmam sem volt, hogy előfordult-e Magyarországon a MÁV-nál, így az eredeti festésétől megfosztott kocsi 1-2 évig csak egy dobozban pihent várva a feltámadást. Ugyanakkor volt egy neten lőtt képem is, amiről számomra nem derült ki, miféle szekér lehetett.
- Ez is tipikus német eredetű teherkocsi a főkeret végéhez közeli futómű elhelyezéssel
Amikor egy alkalommal kiderült, hogy a képnek és a modellnek van némi köze egymáshoz, gyorsan felvettem a befejezendők listájába. Ugyan szükség volt némi további festékleszedésre, tisztításra, de sikerült a dolgot röviden abszolválni.
- A modell ilyen lett, persze ez sem tökéletes modell, mert a raktérajtó merevítése ellenkező irányú
A modell a kis pontatlansága ellenére jól mutat egy tehervonatban.
Az Index fórumába betette egy fórumtárs a következő képet egy kisállat szállító kocsiról:
- Egy szintén német eredetű kisállatszállító kocsi MÁV cégjelzéssel
Aztán igencsak megörültem az egyik fórumtárs jelzésének (Allah nyújtsa hosszúra a szakállát érte… – © Gárdonyi Géza), miszerint a Fleischmannak volt ilyen gyártmánya. Mivel olyan kocsiról volt szó, ami nem egy egyszerű zárt teherkocsi, gondoltam, rászánom az összeget, mégha nem is lesz olcsó. De azért kissé legörbült a szám, amikor összeadtam a nettó árat, szállítási költséget, kapcsoló csere költségét… El nem érte egy kisszériás hasonló modell árát, de azért nem volt túl messze tőle. Na, mindegy, így mulat egy magyar úr (hát még egy magyar modellező)! Azzal azért sikerült megvigasztalnom magam, hogy nem sok embernek van ilyen kocsija. Mert ami eddig MÁV-os kisállat szállítóként megjelent, az mind több eltérést tartalmazott az eredeti kocsiktól, akár az Alphamodellről beszélek, akár a ROCO átfestéséről.
A modellen egy barbár cselekedetet kellett véghez vinni: a féket le kellett vágni, mivel az itthoni példány csak átmenő fékvezetékes volt.
- Végre valami különleges kocsi
Ezen kocsisorozat elkészülte után úgy döntöttem, hogy (legalábbis egyelőre) nem csinálok több Gu teherkocsit, mivel zártból így már lett elég, és nyitottból sem szűkölködöm.
Végül ezúton szeretném megköszönni azoknak az ismerősöknek, fórumtársaknak a segítségét, akiknek köszönhetők voltak a képek, adatok, információk, amik nélkül ezeket a kocsikat nem tudtam volna elkészíteni. Írásomat pedig a 3 bitumenes vászon tetejű kocsi képével zárom
- A három grácia
Utolsó kommentek