Nemrég Buseckben jártam, a nullás méretarányban modellezők éves vásárán. A cél szétnézni, tapasztalatot gyűjteni, tanulni - egyszerűen csak leskelődni volt. Most voltam ezen a rendezvényen először, és meglepődve tapasztaltam, hogy nem egy hétköznapi falusi sportcsarnokban van a rendezvény - mintl pl. a Schmalspur Expo-k, hanem a helyi Sammler&Hobby Centerben. Ez nem más, mint egy hobbi- és gyűjteménymúzeum, a 3-5 ezer főt számláló faluban. Úgy gondoltam, megér egy postot ezt bemutatni. Vigyázat, sok kép!

Buseck Frankfurt mellett van, egy hétköznapi kis német falu. Vasútmodellezői szemmel nem mindennapi hely, mert akinek mondanak azok a nevek valamit hogy Lenz és Schnellenkamp, ha elárulom, hogy az egyik helyi, a másik a szomszéd falubeli, akkor ha nem is nürnbergi magasságokba emelem a helyet, de sejthető, hogy a környéken igen jelentős a vasútmodell-ipar. 

A kiállítás egy újépítésű csarnokban kapott helyet. Kívülről repülőgépekkel és vasúti járművekkel van körülvéve. Nem teljeskörű a gyűjtemény, de pl F-104, Mirage III és MIG 21 is elfér a Kraus Maffei tolatómozdonyok között. Ami a furcsa, hogy kerítés alig van, mégsincsenek a kiállított tárgyak lerabolva, összefirkálva. 

Benn tematikus gyűjtemények vannak - katonai egyenruhákból, söröskorsókból, kártyákból - mindenből, amit csak gyűjteni lehet. Szép a hajómodell-gyűjtemény, de van vagy háromszáz négyzetméternyi slot car is, és pl. Sumacher sarok is, eredeti F1 autóval, és relikviákkal.
A csarnokban nagy helyet foglalnak el a vasútmodellek, ezek közül az első egy majd' kétszáz négyzetméteres LGB installáció. Vannak hegyek, svájci téma, de előfordul bajor vasút, és modern DB 101 is. Nem a modellhűség a lényeg gondolom, hanem a látványosság  - ezért ki is tettek, ha a városháza környékét megnézi az ember, csak ott össze lehet hirtelen pár ezer eurónyi értéket számolni. A látványosság megvan, és ez a lényeg.

A Z méretarány egy kis asztallal van csak képviseltetve, amely éppen akkor nem működött. Mondjuk a vonalvezetése igen kacifántos, simán van benne 20cm szintkülönbség, ami ekkora méretben már 3-4 emeletnek felel meg.

Az egyik legszebb terepasztal egy amerikai témát feldolgozó, kulisszás kialakítású pálya. Az elhelyezésnek, elrendezésnek hála, jól meg van világítva, és rendesen meg lehet nézni az részleteket is. Az asztal különlegessége, hogy Maerklin vágányzattal készült, és az összes jármű is a cég katalógusából került a pályára. Szerintem nem rontott az összképen a háromsínes rendszer használata. Látványos, szép asztal.

Természetesen van "rendes" német H0 aszal is - itt minden megfordul, ami a modellvasúti katalógusokban előfordul. ICE, dízel tolatógép, nagyállomás, kisállomás, aluljáró, felvonó - tényleg minden. Néhány érdekesebb részletet megörökítettem, de nem egy olyan egetverő produkció, mint a fenti amerikai aszal. Úgy néz ki, mintha egyes elemeit más-más ember építette volna. Van, amely rész mesterien van kidolgozva, van, ahol a rendelkezésre álló gyári dolgokat szépen felhasználták minden extra nélkül, és van, ahol csak ráhúzták a fűszőnyegre az öntapadós aszfalt-fóliát, körülrakva épületekkel. 

Hamár' német téma, nem lehet elmenni az 50'-es évekbeli Trix expressz alapon készült terepasztal mellett. Nem is a kidolgozottsága, ami lenyűgöző, hanem az, hogy egy tükörrel láthatóvá tették az asztal alá beépített elektromos rendszert. Egy darabig nézegettem, de nem tudtam megfejteni, mi-milyen célt szolgál a dróttengerben.

Amit a végére hagytam, az a nullás asztal. A Lenz ugyebár a szomszéd faluban székel, úgyhogy egy ilyen asztal kötelező tartozéka a kiállításnak. A kidolgozásától nem voltam hanyattesve - az állomás tetszett, de ebben a méretarányban már cikinek tartom a nyomtatott kartonból készült, csillogó kőfalat, a szivacsdarabokat, meg az izlandi moszatot, mint bokorutánzatot. Ez a méret több gondosságot érdemel. Mivel nincs annyira az asztal kidolgozva, mint amennyire a méretarány ezt lehetővé teszi, egy távolabbi kép simán összetéveszthető egy közepes minőségű H0 installációval. Egy dologra kiválóan alkalmas azonban: megmutatja, hogy milyen lehetőségek vannak ebben a méretarányban. Ha az ember megnézi az állomást, akkor nem kell hunyorítgatnia, mint egy szebb H0 vagy N méretű részlet esetében, csak rá kell nézni - ez olyan, mint az igazi, és ha az ember akarja, minden további nélkül oda tudja rakni a legapróbb részleteket is.