Egy mozgalmas hét – sokatmondó cím, azonban most, rögtön az irományom elején leszögezem: az alábbiakban semmi különösről, semmi szenzációról nem fogok beszámolni. Mindössze arról van szó, hogy bár az elmúlt időszakban különböző okok miatt kissé visszafogtuk magunkat a vonatozás, vasútfotózás terén, a Pünkösd környéki napokban több helyre ellátogattunk, s több – számunkra – érdekes dolgot láttunk. Mindezekhez remek időjárás párosult, s bár a hirtelen jött, s ugyanolyan gyorsan elmúlt hőség nem gyakorolt túl jó hatást a szervezetünkre, vállaltuk a megpróbáltatásokat és igyekeztünk minél jobban kihasználni a kínálkozó lehetőségeket. No és természetesen jól esett pár napra kiugrani a mókuskerékből, s bár némileg nyomasztott, hogy elhanyagoljuk kertünket, úgy éreztük, nem fog megártani egy kis feltöltődés.

Egyik délután megint nekiindultam, hogy letudjam az Eger és Budapest között levő 142 kilométert. Korábban már kifejtettem, hogy miért nem mindig preferálom a közvetlen IC-vonatot, és szállok inkább át, így a Miskolcról 13 óra 28 perckor induló, a keresztségben Borsod nevet kapó IC-re esett a választásom, mellyel kapcsolatban a menetrendváltás óta fenntartásaim vannak. Ugyanis a szerelvénye szlovák kocsikból van kiállítva, amikkel már vagy két éve utaztam nyáron és emlékeim szerint nagyon meleg volt bennük - valamint húsvétkor is ezzel a vonattal mentem vissza és már akkor is úgymond kevés volt a levegő, pedig akkor azért messze nem volt még 32 fok. Minden esetre úgy voltam vele, mivel a körIC-ket nem szeretem a szintén rendszeres hétvégi 5-10 perces késésük miatt (ami által 19 helyett 25-30 percet kellene várni az átszállásnál), kipróbálom, mennyire vészes a szituáció a nyári hőségben, hisz nem csak ez az egy utazásom lesz a legmelegebb évszakban.

Van szabad néhány órátok? Most majd nem lesz.
Az elmúlt hónapok egyik legfelkapottabb időrabló programja a 2048 volt, melyben egy 4*4-es négyzetben kellett tologatni lapokat, a 2 minél nagyobb hatványának és így minél nagyobb pontszám elérése céljából. Ha két ugyanolyan lap egymás mellé került, akkor a következő lépéssel lehetett a kettő következő hatványára emelni ezt a számot. Az ötlet egyszerűsége ellenére hatalmas siker lett a program világszerte, így természetesen elszabadultak mind az indulatok, mind a szoftverfejlesztők és különböző verziók kezdtek el sorjázni a neten és az alkalmazásboltokban. Mindez azért lehet érdekes számunkra, mert természetesen a vasút sem maradhatott ki a sorból, megérkezett ugyanis a 2048: Super Railway Edition. Sok eltérés nincs, a számok helyett képekkel játszunk, ez viszont némi nehézséget jelent ugyanis míg az egyértelmű, hogy 2 után a 4 jön majd 8 és 16, a vonatoknál azért ugye vicces, hogy két Shinkansent összerakva kapunk egy TGV-t. De némi játék után ez már kisujjból fog menni. Egyszerű, nagyszerű, lehet kommentben sorolni az elért legmagasabb pontszámot!

Ilyen volt:

Ilyen lett:

Hogyan?
Lejjebb leírom, jónéhány képpel illusztrálva.

Vasárnap a Gyermeknap keretében vasútmodell-kiállítás volt a Hűvösvölgyben. Én is elmentem az ismerősöket megnézni, ki milyen új dolgot alkotott, mi történt a hosszú téli hónapok alatt. A Széll Kállmán térre érve azt láttam, hogy az 56, 59-es villamosok vágányán két nosztalgiajármű várakozott: a "favázas" 1000-res, és a külföldről hazakerült 2000-es motorkocsi. Megörültem, fényképező híján telefonnal kezdtem el fotózni - ha jók a fényviszonyok, akkor az iPhone is tud jó képeket csinálni.

Kicsit felpezsdült az élet hazai Train Simulator 2014 fronton. Egyrészt a program kedvelői létrehoztak egy új fórumot, amely megtalálható ezen a linken, másrészt keményen belehúztak a fejlesztésekbe. Nyilván az elsődleges cél a hazai járműállomány megalkotása, hogy immár ebben a programban is lehessen a matuzsálemi korú, ellenben szívünknek oly kedves járgányokat hajtani. Aki eddig csak álmodozva nézegette az időnként publikált képernyőmentéseket az most örülhet, lévén a V43-as Szili modellje béta állapotban kiadásra került és letölthető a fentebb linkelt honlapról, ergo játszható a maga valójában. És hogy mi készül még? Nézzétek meg a lenti képeket, vagy vessétek bele magatokat a fórum olvasásába! Annyit elárulok, hogy pályafronton is alakulnak a dolgok, készül a 40-es vonal!

Na jó, a cikkem írásának pillanatában még nem, de holnaptól már bárki által látogathatóan igen. crash-sel kaptunk meghívót az építőktől a mai sajtótájékoztatóra, amelyen sajnos csak én tudtam résztvenni, bár nekem se sok idő jutott, elvégre munkanap van és mi nem az újságírásból élünk. Úgyhogy élve a lehetőséggel elmentem megnézni a Miniversumot, crash pedig hamarosan pótolja a mulasztását.
Ennyi bevezető után gondolom már tűkön ültök, hogy eláruljam mi is a Miniversum: egy 300 négyzetméteres terepasztal (illetve igazából kettő/három), Budapest szívében az Andrássy úton. A projekt gazdája Kocsis Attila két évvel ezelőtt úgy gondolta jó lenne valami hasonlót megvalósítani mint a szerintem minden vasútmodellező által ismert hamburgi Miniatur Wunderland, vagy a berlini LOXX, azaz egy hatalmas, bárki által látogatható vasúti terepasztalt, vasútmániásoknak, családoknak, kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A tervezgetés után tavaly augusztusban megkezdődött az építkezés, mostanra pedig megnyitottak mintegy 50 ember munkájának ereményeképpen. Ebből az alkalomból szervezték a sajtótájékoztatót.

Egyik nagyon kedves ismerősöm felvetette, hogy mi lenne, ha a bedolgozós szombaton szabadságot vennénk ki és elmennénk egyet vonatozni! Mivel engem se kell sokáig győzködni az ilyen programokat illetően így hamar igent mondtam, ma reggel pedig megkezdtük majdnem 700 kilométeres túránkat. Terveim szerint a mai nap folyamán óránként - kétóránként be fogok jelentkezni és mindig megírom, hol járunk éppen.