A hétvégén ismét vasútbarát esemény volt: Dácsiás vonat közlekedett a bezárt recski vonalon, amin én is részt vettem. Két dolog miatt volt érdekes a menet: egyrészt vasútbarát ide - vasútbarát oda, de Nagydácsia vontatta személyvonattal még nem utaztam, másrészt a Recski vonalon való utazásra lehet, hogy ez volt az utolsó lehetőség. A vonalon ugyanis a nagy mellékvonal-lekapcsolás során a közlekedést megszüntették, menetrend szerinti vonat nem jár rajta. A vasúti pálya magától nem javul, egyre rosszabb állapotban van, elképzelhető, hogy hamarosan már nem is mehet rajta vonat. Pedig, a recski vonal szerintem rajta van Magyarország öt legszebb vasútvonalának listáján.


A Dunától északra, a mai Szlovákia délnyugati részén található Csallóköz eleddig kiesett kalandozásaink útvonalából. Pedig már rég illett volna odalátogatnunk, hisz' a Kisalföld részét képező, asztallap-simaságú vidék lakossága az 1940-es évek erőszakos szlovákosítása ellenére napjainkban is döntően magyar. Érdekesség, hogy a területet minden oldalról folyók határolják, az így létrejött "szárazföldi sziget"-et igen termékeny termőföld borítja. A tájegységnek vasútja is van, melyet két társaság egymással szemben haladva építette ki: a Pozsony-Dunaszerdahelyi hév 44 km hosszú vonalán 1895-ben, az 53 km-es Komárom-Dunaszerdahelyi héven pedig egy évvel később indult meg a vonatközlekedés. Nem sokkal később a két társaság egyesült, majd az I. világháborót követő államosítás után a Csehszlovák Vasút (ČSD) lett a vonal kezelője. Az elmúlt időszakban a szlovák vasút (ŽSR) volt gazda, a vonalon a két-három kocsis, Búvár vontatta személyvonatok mellett Studenka (a szlovák Bz) motorvonatokkal találkozhattunk. Volt itt komolyabb közlekedés, az 1980-as évek végén keletnémet gyártású, négyrészes emeletes vonategységeket örökített meg itt a jó öreg Praktikám. 2012. március 4-étől a Révkomárom – Dunaszerdahely – Pozsony vonalon a személyszállításért a cseh székhelyű Regiojet társaság a felelős. Az aznapra ígért jó időnek köszönhetően mi is megjelentünk a helyszínen, hogy a Csallóköz lakosságával együtt örülhessünk ennek a nagy horderejű változásnak.
Több, mint tizenöt éve kezdtem gyűjteni az amerikai mozdonyok n-es modelljeit, elsősorban a nevezetes „cab” és „cowl” típusokra koncentrálva. Az elmúlt években több gyártó termékeivel szereztem tapasztalatot, ezeket fogom itt lépésről-lépésre megosztani, hátha lesznek páran, akik hasznát veszik a beszámolóknak.
Karácsony előtt lassan már fix szokásommá vált, hogy 
Biztosan írtam már korábban az MFTrain N-es autószállító kocsijairól. Anno azért keltették fel a figyelmem a kocsik, mert ezek hasonlítanak a legjobban az esztergomi vonalon szolgálatot teljesítő, a Suzuki gyárat kiszolgáló vagonokra. A 1zu160.info oldalon jelent meg egy hír, hogy kék és szürke színben elérhetőek a modellek új változatai. Nos, ebből a szürke színű STVA kocsik, amelyek megfordultak már a vonalon, így van egy újabb modell, amely N-es méretben illik a magyar témába. 
Utolsó kommentek