A csóré, meztelen, csupasz, pőre szavak ugyanazt jelentik. Legalábbis az értelmező szótár szerint. Autó, kocsi – szintén egymás szinonimái. Vagy mégsem? Gyerekkoromban Tímár Györgynek volt egy kabarétréfája, ahol Brachfeld Siegfried megkérdezte partnerét, hogy
- Mi a különbség a húzni és a vonni között?
- Semmi. - volt a válasz.
- És a rejteni, meg a dugni között?
- Semmi.
- Na, akkor add ide a rejtővonót!
- A MICSODÁT?!
- Rejtővonót…
- Ja, hogy a DUGÓHÚZÓT!
Ezen rövid bevezető után már kitalálta a Kedves Olvasó, hogy jelen írásomban PŐREKOCSIKRÓL lesz szó.
Szerettem volna korábban színesíteni a III-as korszakos hazai modellvasúti járműállományomat egy olyan kocsival, amivel pl. buszt, fűrészárút és egyéb hasonló rakományokat lehet szállítani. Ez különösen hasznos darab egy FREMO találkozón. Kereskedelemben eddig háromfélét láttam, a PIKO 5-6416-206 cikkszámú modelljét (ami elég ritka darab), a ROCO 66768 (Sy 405258, szintén ritka) illetve a Quablamodell pár éve megjelentetett Szu 472038 psz-ú kocsiját. Bár ez utóbbit megvettem, de azért voltam annyira telhetetlen, hogy jó lenne még legalább egy ilyen tehervagon.2-3 éve egy régi vasutasnaptárban leltem egy képet egy fékházas pőrekocsiról. Érdekesnek találtam, még a pályaszám is nagyjából olvasható volt, de ötletem sem volt, hogy miféle szerzet lehetett, miből lehetne megcsinálni. Aztán amikor egyik modellezőtársamtól kaptam egy hasonló, de fékállásos kocsit, egyből felcsillant a szemem, Lovász György segítségét kértem, aki pontosította a kocsi betűjelzését, valamint közölte az eredetét: Ringhoffer 1903, CSD-s pályaszáma: CSD Nd 3-39184, 1938-ban került a MÁV-hoz.
1. Az Sr 404119-es kocsi egy régi fényképen
2. Az eredeti egy nyitott fékállásos ROCO SBB-CFF modell
3. Cipőt a cipőboltból, fékállást a régi PIKO romok közül. A bódét hátul is meg kellett reszelni…
4. … meg elől is le kellett vágni a fölösleges részeket. Majd bepróbálni a helyére
5. A bódé tetejét is cserélni kellett a formája miatt. 0,5 mm-es PS lemez középen megkarcolva és ennek mentén meghajlítva. A tető helyének kialakításakor nagyon óvatosnak kell lenni, mert nekem is két fékbódém került a kukába.
6. A bódé mögötti palánk szögvasai a lemetszett PIKO korlátok darabjaiból lettek összegasztva, a deszkázat balsafából készült.
7. Próba. A tetőgerincre a domborulat egy rézhuzal darabból készült. A korláton levő lámpatámot még át kell helyezni.
8. Lámpatám már az új helyén, amit korábbi helyéről egy borotvapenge segítségével választottam le.
9. Az alváz maszkolása, majd matricázása egy rémálom volt, a sok apró kütyüt mind úgy kellett körberagasztgatni, hogy ne kerülhessen be mögé festék. A feliratokat meg egy 1 mm magas főkeret részre kellett fölvarázsolni, ami szintén nem volt egyszerű feladat.
10. Matricázás, lakkozás után vettem észre, hogy a tolatási bárcamezőbe beletakar egy „vas”. Levágtam, de az egyébként is fölösleges lett volna ott, tehát ez most happy enddel zárult.
11. A modell valami hasonló szögből, mint az eredeti kocsi.
Természetesen nem tökéletes a modell, mert a ROCO gyári ütközők már a vastag kivitelűek, a hordmű is az új kialakítású. A rakoncahüvelyek alsó hossztartója szögprofil laposvas helyett, a fékbódé ajtaja nem tömör, hanem ablak található rajta. A korlátok és a bódé U profiljai nem csatlakoznak pont egymáshoz – lévén eltérő gyártóktól származnak, de ezt a hiba bár nem láthatatlan, de nem is ordító. Készítettem egy másik pőrét is régi PIKO alapon. Fent említett modellező társamtól ugyanis kaptam egy felépítményt, ami azért volt hasznos, mert egy korábban vásárolt ugyanilyen kocsiról ezt sérülés nélkül leszedni elég lehetetlen vállalkozás lett volna. Nem is sikerült. Így adott volt egy jó alváz, egy jó felépítmény, meg két Roco kinematika. Ebből gyúrtam össze a következő kocsit:
14. Az MTI fotói között található ez a külföldi eredetű pőre
15. Az alvázról először le kellett szerelni a kapcsolótartókat, valamint a hüvelyekből kifúrni a rögzítőtüskék maradékát, továbbá a csapágyvillákat egy-egy csavar segítségével rögzíteni volt szükséges, de a végüket le kell vágni, hogy a kinematikának ne legyen útjában.
16. A súlyt meg kellett rövidíteni a csavarok helyigénye miatt. Az alváz és a felépítmény összeragasztása nem szükséges, a súrlódás kellő összetartó erőt biztosít.
17. A kinematikákhoz újabb 2-2 csavar kell
18. Festve, matricázva, lakkozva. Alul a feszítőművet még később levágtam a féktuskókkal együtt.
Természetesen a hordmű, deszkázat iránya, szélső tömör rakonca hüvely ennél a kocsinál is eltér az eredetitől.
Mindkét kocsi esetében ezekkel az eltérésekkel együtt tudok élni, mert a gyári magyar témájú modelleken is legalább ennyi hiba elő szokott fordulni. Ahogy a Tanú című filmben Virág elvtárs mondja: „Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb, de a mienk.”.
Epilógus: a végén hozzájutottam egy-egy gyári PIKO Su és ROCO Sy kocsihoz, illetve csináltam még egy playtime ROCO alapon egy Su 402527 psz-út is, így fél éven belül 6 db-osra nőtt az állományom.
Utolsó kommentek