Februárban egy eddig még nem látott kiegészítő vált elérhetővé TS2016 alá, név szerint a Shanghai Maglev. Az Union Workshop fejlesztői úgy gondolták itt az ideje, hogy ne csak sínen, de mágneses betonpályán is vezessünk vonatot. Lássuk, hogy sikerült ez nekik!

Tények

A valóságban is létező vonal hossza 30 kilométer, amit 1999-ben kezdtek el tervezni és 2004-ben adtak át. A Maglev Shanghai belváros szélét köti össze a Pudongi nemzetközi repülőtérrel, potom 10 perc alatt. Ehhez maximálisan 430 km/órára lehet felgyorsulnia. Köztes állomások nincsenek, csak a két végállomás.
Ami a kiegészítőt illeti, nem volt nagyon beharangozva, hogy készül a Maglev, 1-2 képet elejtettek róla, de semmi komoly. Persze a képeken nagyon cool volt az összhang (hála a Photoshopnak, meg a vonatközeli képeknek), ám a gyakorlatban már bizony kevésnek bizonyult.

Pályán

Ahogy előbb írtam 30 kilométer áll a rendelkezésünkre, amit körülbelül 10 perc alatt teszünk meg a vonattal. Oda-vissza az már 20 perc. Nem sok, tekintve az eddigi pályákat, és feladatokat, de mit lehet tenni, ha a valóság is ez.
Ja igen, ha már feladatok. Semmi új, csak a szokásos, menj A-ból B-be 6 feladatban. Lehet menni napsütésben, meg esőben. De azzal csak óvatosan, mert ablaktörlő nincs, ismétlem nincs a vonaton. Hogy hogyan lát ki ott az ember? Sehogy.
A látvány elég gyenge lett, Shanghai kidolgozottsága, hagy némi kívánni valót maga után, erre most rá is térek. Az állomások üresek, de a városkép szép, bár az is üres. A reptér is egészen pofás lett, végülis látvány tekintetében mindenképpen hozza a kötelezőt, csak az élet nem zajlik benne.

A pályán működik egy ATO-nak (Automatic Train Operation, illetve egy ATP-nek (Automatic Train Protection) nevezett biztber is. Előbbi figyeli a sebességünket, a sebességhatárokat, és azoknak megfelelően képes akár teljesen automatikusa bele is nyúlni a vezetésünkbe. Erre azonban csak akkor kerül sor, ha magunktól nem kezdünk el fékezni. Mellesleg jelzésképek a pályán nincsenek, kizárólag a sebességhatárokkal van megoldva a jelzőzés. Vagyis, ha a sebhatár 0, akkor meg kell állni, ha nem, akkor lehet haladni annyival, amennyi éppen engedélyezve van. Utóbbi pedig a leírás szerint segít a vonatot érintő veszélyek elhárításában. Gondolom, ha a pályára kerül valami, akkor vészfékez. Az ATO alap esetben automatikusan aktív, bár van lehetőség ennek kikapcsolására is. A pályán az előbb említett ATO miatt fékezni akkor kell, amikor látjuk a kijelzőn, hogy csökkent a legnagyobb megengedhető sebesség. A limitet pedig bizonyos közönként az állomásig folyamatosan csökkenti, szóval kvázi rávezet a megállásra. Ha ezen limitek szerint fékezünk, meg fogunk állni az állomáson.

Mágnes-paripa

Maga a modell alapvetően szép, ahogy azt már eddig is jól megszoktuk. Valóban visszaadja az igazi formáinak a jellegzetességét. Innentől kezdve viszont túl sok pozitívumot nem nagyon tudok mondani. A fülke sem annyira megnyerő. Habár elnézve azt a néhány képet a neten az eredeti fülkéről, a virtuális jármű sem tér el az eredetitől, mégis valahogy túl „műanyag”, és „játékvasút” feelingje van a fülkének.

Az utastér kidolgozottsága is mondjuk úgy, hogy hozza a szokásost, de egy kicsivel sem többet.
A gyorsulása a vonatnak elég jó. 10-20 másodper alatt fent van 100-on, és még tovább is, ha nem vesszük vissza 0-ba a kontrollert. Apropó kontroller… A kontrollerrel nagyobb sebességnél óvatosan kell bánni, mert egy hirtelen menetadás, vagy visszarántás középállásba esetén képes kegyetlenül berántani az egész vonatot. Ugyanez igaz a fékezésre is.

Ami pedig a hangokat illeti, maga a katasztrófa. 100 km/óra alatt még elmegy, de utána sajnos visszaköszön a jó öreg BVE-s gépeket idéző sokszor ismétlődő felpörgetett hangfájl effektus. Sajnos ez majdnem hazavágja teljesen az élményt. Persze tudom, hogy nem könnyű úgy megvágni a hangokat, hogy azokban ne legyen hallható az ismétlődés, de valahol akkor is elvárja az ember.

Összkép

Összefoglalva hála a promóképeknek biztos, hogy sokan meg fogják venni, már csak azért is, mert a virtuális mozdonyvezetők életéből eddig kimaradt még a Maglev vezetése. Ám hamar el is fog menni a kedvük tőle. Ha pedig hozzávesszük a körülbelüli 7000 forintos átszámított árat amiért kapunk 30 kilométer mágneses sínt, hiányos kihalt várost, és nagyjából 10 perc menetidőt, egészen biztos is vagyok benne.
Próbálkozásnak mindenképp jó, mert a 820-ik nagyvasúti gép fülkéjébe beülni nem egy nagy élmény már, de sajnos az előbb felsorolt hibák miatt köszönöm (köszönjük) de ennyi elég is a Maglevből. Óvatosan ajánlanám ezt a kiegészítőt az érdeklődőknek, mert nem dob akkorát, mint amilyenre számítottunk.

SD