A napokban brit vasútmodellező fórumokon arra lettem figyelmes, hogy ebben a hobbiban is felütötte a fejét az alternatív megoldások megvalósítása, már ami a vasútmodellek elkészítését jelenti. Itt is belép ugyanis a képbe a projektek közösség által való megfinanszírozása, amely új szintre emeli a rendeljünk elő modelleket kifejezést. Korábban láttam már ilyen vasúti szimulátorra való pénzkalapozással, meg is írtam a véleményemet miért nem tetszik nekem, itt viszont kicsit eltér a a dolog jellege. Hogy jobban megértsük az egészet, különveszem a kettőt és megpróbálom felvázolni melyiknél mire számíthatunk.

A brit N-es közösség meglehetősen furcsa helyzetben van: bár számuk egyre inkább nő annak köszönhetően, hogy a kétezres évek elejétől a Dapol belépésével a piacra a Graham Farish komoly vetélytársat kapott, így aztán kénytelenek voltak a cégek fejlesztésbe is invesztálni, ugyanis a vásárlók már nem fogadták el a tessék-lássék kidolgozott modelleket. Az elején ez win-win szituáció volt, azaz mindenki nyert: a modellezők boldogok voltak a szebbnél-szebb vasútmodellek miatt amelyek ára messze volt a kontinentális európai modellek árától (értve ezalatt azt, hogy felébe, harmadába kerültek), a gyártók meg bezsebelték az ismét felpörgő N-es piac miatti nyereségeket. Azonban a folyamat az elmúlt években meglehetősen leült: a megugró kínálat miatt jobban odafigyelnek arra, hogy mit vesznek meg, ráadásul a kínai gyárak emelései miatt megduplázódó árakat már nem tudták/tudják megfizetni annyian. Emiatt aztán a gyártók is visszafogták kissé a gyeplőt, a megjelenő modellek száma visszaesett, új formába pedig igencsak nehezen ruháznak be, de akad néhány modell ahol a festési variánsokkal sem árasztják el a piacot. Ezért aztán a modellezők kénytelenek voltak más lehetőségeknek utána nézni.

Ezek egyike Matthew Pinto aki 20 éve modellezik, nyert már meg versenyt vasútmodell építésben a briteknél. Ő abba vágta bele a fejszéjét, hogy a DJ Models-szel karöltve lemodellezi a britek egyik ikonikus motorvonatát. Ehhez persze pénz kell, ő pedig a Kickstarter nevű közösségi finanszírozó portálra tette le a voksát, hiszen az ismert brit gyártók túl kockázatosnak ítélik meg a modell létrehozását. Matthew a Kickstarter segítségével próbál meg összegyűjteni október 25-ig 115.000 fontot, ami elegendő lenne a modellezésre egy megőrzött jármű alapján, a szerszámok elkészítésére és ezer motorvonat legyártatására. A cél egyszerű: ha összejön 1000 ember akik mindegyike hajlandó 115 fontot (kb. 45.000 forintot) befizetni neki, akkor ők amellett, hogy megkapják majd valamikor a modelljüket azzal a megnyugtató tudattal feküdhetnek le aludni, hogy ismét tettek valamit a brit N-es közösségért. Ha azt nézzük, hogy a brit N Gauge Society létszáma bőven a többszöröse ennek a számnak, akár még össze is jöhet a dolog. Bár a motorvonat kellőképpen speciális ahhoz, hogy sokmindenki tudja futtatni a terepasztalán (például nekem se férne be a modellezési érámba), attól még jól mutatna a gyűjteményekben. Viszont ha azt nézem, hogy eddig 50 ember támogatja a projektet, akkor viszont meglehetősen vészes a dolog. Persze ha nem jön össze a 115.000 font, akkor senki sem fizet semmit, tehát nem bukják el az emberek a pénzüket, ami azért jó dolog. Hogy mi lesz a vége? Meglátjuk 2 hónap múlva. Azért szurkolok, hogy sikerüljön.
Ja igen, fontos infó: a DJ Models a Dapolból kivált, mindenki által csak Dapol Dave-ként emlegetett brit úriember (egyébként Dave Jones) új cégét jelenti, amely továbbra is vasútmodellekkel kíván foglalkozni, azonban már nem a Dapol neve alatt. Konkrét modellt még nem láttunk tőle, a kapcsolatai azonban bőségesen megvannak ahhoz, hogy ne legyen gond a gyártással Kínában.

A másik csapat kissé máshogy kezdte az egészet: N-es fórumokon elkezdték hinteni az igét, mondván mi lenne ha beleugranának egy Class 390-es Pendolino villamos motorvonat N-es modelljének elkészítésébe. 9 egységes járműben gondolkoznak mintegy 250 fontos áron, azaz kb. 100.000 forintba fájna ez mindenkinek. Létrehoztak erről szóló topikokat, szavazásokat csináltak, sőt, egy honlapot is, amelyen egy kérdőívet lehet kitölteni. Ők is szeretnék áttenni az egészet közösségi finanszírozású projektnek, azonban még azelőtt tudni szeretnék, hogy nagyjából mennyi ember lehet az, akit érdekelhet ez a téma. A gyártást itt is a DJ Models végezni, a projekt mögött viszont két olyan ember áll, akik az N Gauge Society keretén belül már hoztak létre modelleket, amiket az NGS a tagság révén értékesített is. Egyikük ráadásul szakújságíró is, azaz olyan embereket is könnyedén elér akik az internetről nem, viszont újságból tájékozódnak. A minimális darabszám itt is olyan 1000 környékén lehet, bár ezt nem kommunikálták. Szóval megy náluk az igényfelmérés, aztán nyilván ennek tudatában állnak neki az egésznek.

A fentiekben tudjátok mi a legfélelmetesebb?
Szerintem az, hogy egy olyan tradicionálisan vasútbarát és ennek okán a vasútmodellezést elismerő nemzet mint a brit sem igazán tud összeszedni elegendő embert még akár egy ezer darabos járműflottára sem. Sokszor beszélgetünk arról a haverokkal, hogy vajon melyik gyártó miért nem gyárt ezt vagy azt (ami éppen nekünk tetszene), de amíg a szigetországban is nehéz összekalapozni megfelelő számú érdeklődőt, addig mi miben is reménykedhetnénk?

Ti finanszíroznátok így vasútmodellt?