Aki olvasta a korábban megszűnt SimWorld Online Magazint, annak bizonyára ismerős lehet a cím szerkezete. A helyzet az, hogy ez nem véletlen. Ugyanis ezzel a cikkel kívánok visszatérni az íráshoz, immáron itt a VM blog keretein keresztül, kizárólag, mint író. Első cikkemnek pedig megint egy Train Simulator 2015 addont választottam, a múlt hónapban megjelent U-Bahn Frankfurt kiegészítőt.

Eljött az igazság pillanata, itt a remek alkalom, hogy bevalld magadnak mennyire kedveled a vonatokat, a vasutat, a hozzájuk köthető dolgokat! A RocketNews 24-en jelent meg egy cikk arról, hogy milyen kategóriákba sorolhatók a japán vasútmániások, így arra gondoltam, hogy ugyanezeket a kategóriákat mi is felhasználhatnánk. Nyilván utálatos dolog skatulyákba belepakolni magunkat, ezért aztán a bátrabbak vagy őszintébbek többet is választhatnak, hogy lássuk mi írja le őt a legjobban. 36 különböző csoport van, úgyhogy lehet szemezgetni bátran. Írjátok meg nekünk a számaitokat kommentben vagy Facebook oldalunkon, hadd derítsük ki melyikőtök a legelvakultabb. Jöjjenek tehát a besorolások (némileg magyar viszonyokra adaptálva), poénként a japán megnevezésekkel együtt:

Na jó, csak modellt, de akkor is mennyire királyság már, hogy a Takara Tomy japán gyártó idén szeptemberben kihozza az első olyan vasútmodelljét, amely mágneses lebegtetéssel működik.

Kicsit könnyedebb bejegyzés következik, már ha csak a vasúthoz való kapcsolódását nézem. A nem is olyan régen PC-re is megjelent Grand Theft Auto V-ben nem meglepő módon találkozhatunk vonatokkal, csakúgy, mint a korábbi részekben, vagy mint mondjuk az anno megmutatott Mafia első részében. A játékban szereplő Los Santos rendelkezik egy városi vasúti vonallal amely tömegközlekedési célokat lát el, valamint nagyvasúti hálózattal. Előbbi esetén mi is felszállhatunk, utazhatunk, terrorizálhatjuk az utasokat, utóbbi esetben csak csodálhatjuk az amcsi dízelgépek utánzatait. Közös jellemzőjük, hogy sajnálatos módon egyiket sem vezethetjük, pedig ha az autók mellé befértek a repülők, jet skik, motorok és egyéb finomságok irányítása, akkor jó lett volna ezekkel is elbarmolkodni. Talán majd a 6. részben, ki tudja. Mindenesetre összedobtam egy kis videót a kötöttpályás járművekről, nem egy nagy durranás, de legalább látszik, hogy egy egyáltalán nem erre a területre koncentráló mai, modern programban mit lehet elérni. Igazából nekem az a szívfájdalmam, hogy egy ennyire mozgó, élő várost miért nem lehet összehozni egy rendes szimulátorral, mekkora királyság lenne már normális tömegközlekedést lebonyolítani egy ilyen helyen...

A közösségi finanszírozásból fejlesztett T:ANE elérte a készítésének legutolsó fázisát, azaz a megjelenést. Már ideje is volt, hiszen az előd, azaz a Trainz Simulator 12 nem mai gyerek, picivel több mint 4 éve játszanak vele a Trainz sorozatot kedvelő vasúti szimulátor rajongók. Az újdonság itthon 2015. május 15-én kerülhet a polcokra (és aki még nem rendelte elő mondjuk a Steamen annak üzenném, hogy boltban több mint egy ezressel olcsóbban megveheti péntektől), ennek megfelelően kapott egy hivatalos bemutató videót a végső termékről, valamint egy új honlapot is bejegyeztek neki. A videó alapján sajnos én nem látom az új korszakot benne, nekem továbbra is furcsák a rajzolt felületek, viszont a környezet változatossága elsőre remeknek tűnik, az időjárási tényezők szintén, de a járműadatok teszteléses/grafikonos módosítási lehetősége is ígéretes. Meglátjuk, meglátjuk, én érdeklődve várom.

Közel négy év telt el a World of Subways sorozat 3. részének megjelenése óta, amely Londonba kalauzolt el bennünket a Circle Line-ra. Nem sokkal utána már jöttek is a hírmorzsák arról, hogy készülődik az új rész, amelyre így aztán roppant sokat kellett várnunk. Ennek megfelelően részemről nem kis elvárásokkal ültem neki a még áprilisban kiadott World of Subways 4-gyel való játéknak, hiszen a WoS 3 nekem roppantmód bejött, így aztán kíváncsi voltam, hogy miben képesek még fejlődni a TML-Studios-nál. Elsőre csalódtam, nem is kicsit. Aztán ahogy több és több órát öltem bele a játékba, úgy kezdtem el értékelni azt amit kaptam a pénzemért.

Sokszor mosolyogni szoktam, amikor a keményvonalas modellezők összecsapnak a "hétköznapi" vasútmodellezőkkel. Az előbbi banda szerint az utóbbiak nem modellezők, csak vásárlók - van az ismerősi körömben több olyan olyan ember is, aki tartja magát ahhoz az elvhez, hogy vasúti járműért pénzt nem ad, hanem maga építi.  Persze egy mozdony - de egy kocsi - modelljét elkészíteni nem kis munka, és az ilyen modellezők polca nem roskadozik a modellek százától. Azonban az a pár, amit építenek, az gyönyörű. Most egy hasonló szemléletű modellező munkájára találtam rá: Ondřej Nadrchal 1:35-ös méretben építette meg a cseh 477-es sorozatú szertartályos mozdonyt makettjét.

Valamikor réges-régen, még az 1980-as évek második felében szinte minden nyáron eltöltöttem egy hetet az egykori kelet-Németországban, vagyis az NDK-ban (a szocialista fejlődés útját járó Német Demokratikus Köztársaság rövidítése). Akkoriban ez volt a lehetőségeinknek legmegfelelőbb vakációs helyszín, hiszen a "baráti" országokba különösebb fakszni nélkül lehetett utazni, míg nyugat felé ott húzódott a vasfüggöny. De hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem elégítette ki az akkori vasútrajongókat, hiszen az NDK vasútja, a Deutsche Reichsbahn (DR) igen változatos fotólehetőségeket kínált és az ottani vasútbarátok egyesületi élete is igen aktív volt. Jónéhány év eltelt azóta, hogy utoljára ott jártam, az új idők kínálta új lehetőségek más vidékekre csábítottak. De már vágyódtam boldogult ifjúkorom vakációinak színhelyére, s mivel feleségemnek is szerettem volna a megmutatni a vidéket, így a Húsvét előtt néhány nappal útnak indultunk Szászországba.