Mivel náluk annyi a melegvizes forrás, mint nálunk a parlagfű, nem csodálkoznék rajta, ha melegvízzel olvasztanák a havat. Az látszik, hogy csak a váltókörzetekben locsolnak.

Azért a melósokat se irigylem 15:35 körül.

Vagy hófaló (ld. link). Bár ekkora mennyiségben nem hiszem, hogy nagyon gazdaságos lenne :)

shop.cacl2.hu/?id=b80762346d704c828afd9aa6fc5c27fe&p=termeklap&tkod=51

Szerintem azért locsolják vízzel a pályákat (és nem csak a váltókat), hogy ne legyen porhó, ha elhalad egy vonat, és elkerüljék ezt a balesetokozó tényezőt. Nagysebességű pálya lévén, igencsak tekintélyes mennyiségű havat szív fel a vonat elhaladása (szeressük az aerodinamikát :-) ), ami egy esetleges szembejövő szerelvénynél igencsak megnehezíti a pályán lévő akadályok észrevételét, vagy a vonatnak szóló jelzések leolvasását, főleg ha közben 50-70 métert tesz meg másodpercenként a szerelvény.
Pl 0:50-nél van hó a pályán, de locsolják a pályát, így semmi hófelverődés nincs, míg pl 6:55-nél nincs locsolva a pálya és annyi havat szív fel a vonat, hogy a látótávolság pár méterre csökken, ami a vonat elhaladása utáni 5-10 mp-ben is fennál még.

A videóban látszik, hogy ahol locsolnak, ott nincs porhó, ahol nem, ott meg van. Ez lehet a titok nyitja. Amúgy a sinkanszennél tudtommal nincs szemafor, jelzőfény, tábla, csak jelfeladás, és a műszerfalon látja a jelzéseket a vonat vezetője.

Lefordítottam a videó feliratát, és azt írja, hogy
(1:10-2:01) a sebesség miatt a pályáról felszálló hó a vonatra tapadna, ezért szórt locsolással lelassítják vagy megakadályozzák a hószemcsék felszállását, sőt, a hó lehullását is megakadályozzák. Fontos az útágy összetétele is, mivel a föld és homok kimosódna, (2:21-2:29) az oszakai szakaszon ezért nem nagyon locsolnak, (4:36-4:53) a Sanjó-sinkanszen vonalán viszont már betonból készült a vágánylemez. (3:54-4:00) A víz egyébként forrásokból, folyókból származik, vagy újrahasznosított víz.
(6:23-6:36) A sinkanszenek csak különleges esetben lassítanak, de a párhuzamos vasútvonalakon a hóeltakarítás miatt leállási napok is vannak.
(6:46-7:21) A Tóhoku vonalon pedig a vonatok első kocsija hóeltávolító eszközzel van felszerelve, és a havat a vágány két oldalán lévő árokba gyűjtik.
(9:33-9:41) Ha pedig nagyobb mennyiségű hó esik, azt hóolvasztó eszközzel és légsugárral távolítják el, főleg az elágazásoknál.
(10:27-10:38) Az alvázra tapadt havat pedig az állomásokon távolítják el.
(13:55-14:08) Tojama prefektúrában még a lehulló havat is hasznosítják, a hangszigetelő falat belülről beborítják vele. (Bár, ez a képeken nem látható.)
(14:34-15:48) Az állomásokon is eltávolítják a havat.
Ennyit tudtam segíteni az érdeklődőknek.