Tulajdonképpen Rodolfót is idézhetném, hogy „Vigyázat, csalok!” De ezt majd a végén, addig hadd kíváncsiskodjon a kedves olvasó.
Pár éve készítettem már egy Bak kocsit, ami az eredeti vegyes kivitelű (termes és fülkés) vagon alapján készült. A Ganz gyári kocsik történetében azonban volt egy furcsa csavar. A II. világháború után Jugoszláviába kellett volna jóvátételként szállítani ottani jelölés szerinti Cah kocsikat, amelyek némileg eltértek a hazai Cak kocsiktól. Ez alapvetően a belső kiosztást (végig fülkés és fapados kivitel) érintette a modellezés szempontjából. Igenám, de azért a szocialista táborban Sztálinon kívül is akadtak még diktátor hajlamú vezetők, így amikor Joszip Broz Tito összeveszett a Szovjetunióval (és megkapta az „amerikaiak láncos kutyája” címet), az oroszok talpát nyaló Rákosiéknak mindjárt nem lett olyan fontos a JDZ felé megítélt kötelezettség teljesítése, és csak az első két példány került ki déli szomszédunkhoz. A sorozat többi tagja esetében az első néhány példánynál viszont kis fennakadás lett a tanácstalanság miatt, míg végül megszületett a döntés, hogy a MÁV kapja meg őket. Így a végig fülkés kocsik a Bak 5201-5242 pályaszámokat kapták meg. Ez akkoriban nagyon jól jött a magyar vasútnál tapasztalható áldatlan állapotok miatt, tekintve, hogy a háború során sok kocsi tönkrement, külföldön maradt, idegen eredetű kocsikat kellett az üzemben fenntartani, stb.
- Az eredetileg jugoszláv jóvátételre szánt Cak 5203-as kocsi a hazai forgalomba helyezés idején (lásd a RIC feliratot!) Nincs információm arról hogy ténylegesen közlekedett-e nemzetközi forgalomban. Azt viszont nem sikerült megfejteni, hogy mit keres a 2. osztályú tábla a 3. osztályú jelzés mögött.
Kép forrása: Szécsey István: A MÁV könnyűszerkezetes személykocsijai (Vasúthistória évkönyv 1990)
A recept a szokásos: végy egy Fuggerth kocsit és alakítsd át. Az alap lehet egy Ap kasztni, de egy Bhv is, de mindenképpen Ap alvázzal. Ez nem véletlen, sőt célszerű, ugyanis a Bhv kocsik tervezésekor a Cak kocsi vázát vették alapul, és a középső fülke helyén alakították ki az elővárosi forgalomhoz célszerű további két feljárót. Ez viszont azt jelenti, hogy sokkal kevesebb munkával lehetne elkészíteni a Bak (Cak) kocsit a korábbinál. A „sokkal” szó miatt került az előző mondat feltételes módba, ugyanis a 2, képen látható, hogy az alapmodell ablakosztása eltér az eredeti kocsiétól, tehát mindenképpen kell igazítani az ablakokon is.
- A képen látszik a gyári és az eredeti BDt kocsi közötti különbség a pontatlan tervezés okán (Fotó: Czéh György montázsa)
Először a hiányzó WC ablakot kell kivágni az utolsó fülkeablak mellett. Majd a középső feljárónál kell először az ajtók közötti elválasztót levágni (ledarálni), és pótolni egy 1 mm vastag polisztirol lemezdarabbal. Az ablakok helyére meg hátulról kell beragasztani egy 0,5 mm vastag darabot. Végül az ajtók alatti két fület kell levágni.
3. A Bhv kasztni metamorfózison esik át, a végén szegény Jenő bácsi sem ismerne rá
Az ablakokat ezek után kezdtem el átosztani fúró, reszelő segítségével, a hiányzó részeket meg 1,5 mm vastag PS lemezzel pótoltam, majd következett a szokásos gittelés, polírozás. A tetőt simára csiszoltam políroztam, valamint az ajtók fölötti ereszt 0,5x0,5-ös Evergreen profillal helyettesítettem – közvetlenül a tetővonalnál. A kocsivéget a korábbiaknak megfelelően a harmonika átjárókhoz igazítottam.
A forgóvázhoz ismét egy régi Görlitz típusút kerestem, Schicht-féle kivitelben. Ennek nagy előnye, hogy viszonylag egyszerűen hozzá lehet jutni, valamint fém csapágyakkal rendelkezik, így megfelelő kenés esetén is tartós darab. (Lehet, hogy nincs igazam, de a mai műanyag csapágyakban nem bízom nagyon.) Ennél a kocsimnál viszont meg kívántam hagyni a kinematikát annak ellenére, hogy nem vagyok tőle elbűvölve. (Kis sugarú ívek esetén tolatáskor nagy a siklásveszély, valamint ha egy hosszabb szerelvény inflexiós íveken halad, az utolsó kocsiknál igencsak látszik egy rángatózás, ami rém csúnya látvány.)
- A Schicht forgóvázat kicsit meg kellett lyukasztani és faragni ahhoz, hogy a kinematika megmaradhasson.
Persze a farigcsáláson kívül kellett némi pótlás is annak érdekében, hogy a kinematika ne essen ki a helyéről.
- A forgóváz felülről
A gyári imitációt levágva először saját Ganz-Rónaival próbálkoztam ismét, de aztán úgy döntöttem, hogy inkább a mikromodelles srácokkal csináltatom meg. Ők szépen meg is szerkesztették élethűen, de a nyomtatáskor egy picit kellett csalni, mert a Ganz_rónai tengelytávja csak 2,95 m volt a német 3,0 m-ével szemben. De ez a szűk 2%-os torzítás gyakorlatban észrevehetetlen.
- A Mikromodell által 3D-s nyomtatásban készült forgóváz maszk még ideiglenes rögzítéssel.
Nagy előnye az „újításnak”, hogy kevesebb macerával élethűbb a forgóváz. Hátránya, hogy az anyagvastagság miatt jobban kilóg a forgóváz síkból, mint kéne.
- A féktuskókat a forgóváz fém vázára kellett ragasztani
A kocsibelsőt „meglepő módon” 2. osztályú Schicht Y kocsi belsejéből vágtam össze darabonként, ügyelve a merőlegességre és a távolságra. a folyosó ajtóit pedig Zzemoki-féle kocsibelső elválaszófalból késztettem. Érdekes kialakítása volt egyébként ennek a kocsinak: a két ajtó nem a folyosó végén volt, hanem 1 fülkével beljebb.
- A kocsibelső szerkezetkészen…
Feltételezve azt, hogy a Cak 5203-as kocsit az ’50-es évek végéig meghagyták eredeti formájában (Szécsey I. monográfiájában 1960-63-as felújítási időszak szerepel), a kocsibelső színe vöröses árnyalatú sötétbarna lett. Az ülések egész sötétek, ahogy az a gyári fényképen is látszik.
- … és lefestve
A kocsiszekrény lefestése előtt még kapott egy Jakó Attila által fotomaratott zárcímert az ajtón levő ablak alá. Aztán festés, lakozás, matricázás a korábbiak szerint. Az átjáróhoz korábban az egyik modellezőtárstól - egy csomagban több mással – vettem egy átjáró rácsot. Ebből, meg egy létradarabból összeragasztottam egy élethű darabot, és felragasztottam a kocsira. Persze azóta is verem a fejemet a falba, hogy miért nem öntettem le műgyantából párat belőle, akkor jutna más kocsikra is…
- Az átjáró imitáció, ami élethű – csak nincs belőle több darabom.
- A modellre felragasztva. Az eredeti kocsi egyike ÍGY nézett ki.
Az ablakokat Bedőcs Tamás készítette, de a folyosó ablakai előtt levő kapaszkodókkal még ki kellett egészíteni. Ezt 0,4 mm-es alumínium drótból hajlítgattam, ami még anyagában is stimmel.
Az alvázon egy dolgot kellett módosítani, amit a korábban készített Bak kocsimnál csak idén alakítottam át: az akkumulátor láda a kocsi másik vége felé került áthelyezésre. (Fűrészlappal szépen levágva, az új helyen meg a hátsó rész kis műanyag darabbal felpolcolva.)
- A kész kocsi a fülkék felől…
- … és a folyosó irányából
És, hogy miért írtam az elején, hogy csalok? Azért, mert az 5203-as kocsim még 10 ablakos Ap kocsi alapra készült. A képsorozat elején szereplő Bhv kasztniból egy másik Bak kocsi lesz, de annak készítése jelenleg is folyamatban van.
- A képen látható szerelvény egy korhű ’60-as évek eleji gyorsvonatot modellez, elöl Rézgaras páratlan szépségű 301-es gőzmozdonyával (Fotó: Erő János)
Ha valaki mozgásban is szeretné látni a szerelvényt, akkor azt itt megteheti:
Utolsó kommentek