Utolsó kommentek

Facebook

Címkék

1014 (1) 1047 (1) 1116 (1) 13t (1) 1 35 (1) 2012 (4) 2013 (5) 2014 (3) 2015 (1) 2017 (2) 3-as korszak (1) 3dtrainstuff (1) 60-as évek vasúti kocsija (1) Aaf 1200 (1) Aa 1200 (1) acme (2) ACSEV (1) AEGV (1) agv (1) AK Interactive (2) Albergbahn (1) amerika (16) anime (1) anno (1) apple (1) arnold (7) ATAC (1) átalakítás (1) átépítés (1) atlas (1) auckland (1) bachmann (3) bahn (1) Bahv (1) Bahvé (1) balatonfenyves (1) barkácsolás (1) behúzottvégű kocsi (1) bigyó (1) bizbasz (4) bkv (1) br120 (1) brawa (7) bringa (1) bringázás (1) brit (27) brno (1) buseck (2) busz (1) caf (1) cargo (1) CD (1) CFR (1) cfr (1) Címkék (3) Class66 (1) coast starlight (1) csd (1) CSD (1) cseh (1) csehszlovák (1) Csörgő (2) csuka kocsi (1) dán (1) dapol (3) db (2) dcc (2) debrecen (1) deltic (1) densha de go (1) desiro (1) digitális újság (3) digitrax (1) dioráma (1) dm-toys (1) dockland light railway (1) dr (1) dunakanyar (1) edition atlas (1) eep (1) einheitswagen (1) Elektra (1) emd (1) énblog (1) építés (2) epoch 3 (2) épület (2) étkezőkocsi (1) favázas kocsi (1) favázas személykocsi (1) felischmann (2) fényképek (4) festés (1) film (3) fleischmann (6) fogó (1) forgóváz (1) FORTEPAN (1) fotó (1) fotóvonat (2) freilassing (1) fremo (2) fs (1) ganz (1) glacier (2) glacier express (2) Gotthard (1) gőzmozdony (3) gőzmozdonyok (1) gőzös (1) Gőzös vezérlő (1) graham farish (3) green (1) gta (1) gyermekvasút (4) Győr (1) gyorsvonati kocsi (1) gysev (6) GYV (1) h0 (2) H0 MÁV modell (5) H0 modellvasút (4) H0 személykocsi (7) H0 személyvagon (6) H0 teherkocsi (1) H0 tehervagon (2) hectorrail (1) (3) hobbytrain (3) hóesés (2) hornby (1) ICE (1) ics (2) III-as korszak (2) ingaszerelvény (1) Ingavonat (2) Ingavonati vezérlőkocsi (1) intermountain (1) iphone (2) italo (1) izé (1) jaegendorfer (3) japán (33) järnvägsbilder (1) k2 (1) KALÁKA forgóváz (1) kando (1) katalógus (1) Kato (1) kato (16) kcsv (1) kemence (1) kiállítás (9) kickstarter (2) Kisgyőri (1) kiskunmodell (1) kisvasút (12) kisvasut (3) Kisvasut (1) kisvasúti nap (1) kocsibelső (1) konstal (2) könyv (2) Koppenhága (1) koszolás (3) koszovó (1) krakkó (2) kuehn (1) lacush (1) LÁEV (1) LÁÉV (1) lemke (2) lillafüred (1) london (8) london overground (1) london underground (3) m62230 (1) magánvasút (3) magazin (13) maglev (3) magyar (4) makett (3) manga (1) mangattan liner (1) maps (1) mátravasút (1) matricázás (1) máv (4) MÁV (13) MÁV Bat 5955 (1) MÁV Tcs (1) MÁV WR252 (1) MÁV WR 252 (1) MÁV WR 252 modell (1) mende (2) meng (1) metró (4) mftrain (1) micro ace (1) mig (1) minitrix (2) miniversum (1) mobil (1) modellbahnuinon (1) modellbahnunion (1) modellbahn bau (2) modellbahn union (1) modellbaumesse (1) modellezés (1) modellvasút (63) modellvasut (1) modellvasúti járműépítés (3) modellvasút építés (6) modell átalakítás (5) modell átépítés (4) model coach (1) model rail (3) modern railways (2) modul (2) moha2000 (1) mokra gora (1) mosonshow (1) mozdonyvezetés (1) MTB (1) múzeum (3) múzeumok éjszakája (2) N700A (1) nagycenk (1) nanogauge (1) naptár (1) német (2) németország (2) new york (6) nohab (9) NOHAB-GM Alapítvány (2) nosztalgia (2) növényzet (1) NTIME (1) ntv (1) n scale (1) öbb (6) olasz (3) olaszország (1) On30 (1) orient (2) pályázat (1) papír (1) passau (1) pesa (1) piko (3) PIKO ME 213 (1) PIKO ME 217 (1) poggyászkocsi (1) pontebbana (1) Pőrekocsi (1) posta (1) Prága (1) r8ts (2) railfans (1) railjet (1) railway herald (1) railworks (5) régi modellek (1) régi PIKO (1) régi vasúti kocsi (1) rhb (1) roco (4) Roma-Giardinetti (1) RT6N1 (1) run8 (1) run 8 train simulator (1) salzburg (1) san francisco (1) scale 0 (10) scale 00 (1) scale g (1) scale h0 (3) Scale H0 (1) scale ho (7) scale n (96) scale t (1) scale TT (1) scale tt (1) Schicht (2) seattle (1) semmeringbahn (1) shinkansen (6) Shinkansen (1) simsig (1) síntisztítás (1) sisi (1) sj (1) Škoda (2) skyliner (1) soufflet (1) spur0 (4) spur n (4) Star Wars (1) Stefer (1) stratégia (11) stuttgart (3) svájc (2) swing (1) swt (2) Szeged (1) személykocsi (2) személyvagon (2) szerbia (1) szergej (2) szimulátor (42) szlovák (1) szolnok (2) t-trak (4) t691 (1) Tågab (1) taigatrommel (1) találkozó (11) tanker (1) társasjáték (1) tartálykocsi (1) tarvisio (1) Tátra (3) taurus (2) tavasz (1) teherkocs (1) teherkocsi (9) tehervagon (4) teknő (1) tél (4) telefon (2) terepasztal (8) térkép (1) ticket to ride (1) Tokaido (1) tokió (5) tomy (1) tomytec (6) trainkos (1) trainworld (1) trainz (9) train fever (1) train simulator (21) transport fever (1) transport tycoon (1) trix (2) trumpeter (1) ts2015 (1) ts2016 (1) új-zéland (1) újság (1) usa (1) utazás (2) UV (1) Uzsgyi (2) v200 (1) v63 (2) varsó (1) vasut (1) vasút (4) vasútfotózás (1) vasútgépész (1) vasúti járművek (1) vasutmodell (1) vasútmodell (15) vasútmodellezés (10) vasútmodell átalakítás (6) vasútmodell átépítés (7) vasútmodell felújítás (1) vasúttörténet (2) vectron (1) Veszprém (1) vezérlőkocsi (1) villamos (20) villanymozdony (2) virtuális vasút (80) vmc (1) vonatfotózás (15) vvt (3) weathering (1) westbahn (1) wiz (1) woodland scenics (2) workshop (1) wos (9) WR252 (1) WR 252 (1) yamanote (2) z (1) z21 (1) zinio (1) zssk cargo (1) Címkefelhő

Egy lépésnyire az égtől

2014.12.31. 12:11 Tastam

212.JPGEgy lépésnyire az égtől (Un passo dal cielo) - ez az eredeti címe a hazánkban Alpesi őrjáratként vetített olasz tévésorozatnak. A filmfolyamnak, melynek központi szerepét a már kissé öregecske Terence Hill alakítja, nem sok köze van e blog alaptémájához, vagyis a vasúthoz, talán csak annyi, hogy néhány állomási jelenetet is láthatunk benne. Mégis ez az alkotás adta meg a végső lökést, hogy ellátogassunk a filmbeli történések helyszínére, a dél-Tirolban található Innichen/San Candido városka környékére. Sokat vártunk ezzel az úttal, annyira sokat, hogy kicsit későn is érkeztünk. Igaz ugyan, hogy a kötöttpályás közlekedés szerepe az utóbbi években jócskán felértékelődött a térségben, azonban a korábbi tarka járműállomány eltűnt, az Innichentől nyugat felé nyújtózkodó, Puster-völgyi vasútnak is nevezett pályát a 2013 decemberi  menetrendváltás óta már csak FLIRT motorvonatok járják. Ám jobb későn, mint soha, s ha már ott voltunk, a környéken is szétnéztünk kicsit.

Az I. világháború után Itáliához csatolt német (osztrák) népességű dél-Tirol csodálatos tájain átvezető sínpár története a 19. század hatvanas éveire nyúlik vissza, amikor a cs. kir. szab. Déli Vaspályatársaság (röviden Déli Vasút) elhatározta egy kelet-nyugati irányú összeköttetés létrehozását a Bécs - trieszti fővonala és az Innsbruckból délre, Itáliába vezető Brenner-vasút között. A Marburg (ma Maribor Szlovéniában) és Franzensfeste közötti 209 km-es pálya több részletben épült meg, az utolsó szakasz - és ezzel a teljes vonal - átadására 1871. november 20-án került sor. A Drávavölgyi vasútnak is nevezett vaspálya egyre fontosabb szerepet töltött be nemcsak a Monarchia belső vonatforgalmában, hanem nemzetközi viszonylatban is. Az első világháborút lezáró békekötéskor megrajzolt új országhatárok azonban a korábban egységes fővonalat három részre szakították. A régi jelentőségét elvesztett vasút szerencsére napjainkban is teljes egészében használatban van, Olaszországhoz került szakasza pedig éppenséggel virágkorát éli. Egy alkalommal - 2006-ban - már végigutaztunk a festői vonalon, azonban nem szálltunk le, csupán a tájat csodáltuk a vonatablakból. Már akkor megfogalmazódott bennünk, hogy közelebbről is meg kellene ismerni dél-Tirol e pompás vidékét, arra azonban csak nyolc évvel később, Terence Hill közbenjárásával kerülhetett sor.

213.jpgFőhadiszállásunkat az 1240 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő Toblach/Dobbiaco városkában rendeztük be. Arrafelé a május hónap abszolút holtszezonnak számít - hó már nincs, tehát síelni nem lehet, ellenben a hűvös éghajlat miatt ilyenkor még nem indul meg a kirándulni vágyók áradata -, így az utcák szinte üresek voltak, a szállodák és egyéb vendéglátóipari létesítmények nagy része pedig zárva tartott. A 3400 lelkes település két, egymásól szinte teljesen elkülönülő részből áll: északra terül el az ősi központ, délre pedig az üdülőváros, s a kettő között kapott helyet a vasútállomás. Érdekes, hogy a vonatok a második, átmenő fővágányon állnak meg annak ellenére, hogy az első vágány peronjáról aluljáró használata nélkül el lehet hagyni a létesítményt.

214.jpgKözvetlenül az állomás mellett impozáns épületegyüttes hívja fel magára a figyelmet. Az avatatlan szemlélő nem is gondolná, de bizony ez is vasúti építmény: az egykori Déli Vasút luxus-szállodáinak egyike. A komplexum a vaspálya személyforgalmának növelése érdekében 1877-78-ban épült a vasúttársaság főépítésze, Wilhelm von Flattich tervei alapján. A hotelben több koronás fő is megfordult, például a szász Albert és a szerb Milán király. Gustav Mahler zeneszerző hosszabb időt töltött el Toblachban, ahol a Dal a Földről c. dalciklusát és 9. D-dúr szimfóniáját komponálta. A Grand Hotel nevű szálloda forgalma azonban a nagy gazdasági világválság idején hanyatlásnak indult, s végül kénytelen volt bezárni kapuját. A felújított épületekben napjainkban ifjúsági szálló és kultúrközpont működik.

215.jpgElső teljes dél-tiroli napunk izgalmasan kezdődött: kinézve az ablakon azt láttuk, hogy a vidéket fehér hótakaró lepi. Magyarországon május közepén ez igen ritka tüneménynek számít, de a dél-tiroli magaslati levegőben már kevésbé. Szerencsére a nedves, nehéz hóréteg a nap meleg sugarainak hatására hamarosan eltűnt és napközben jóval kellemesebb, jobbára derült időben volt részünk. Nyugat felé indulva első pihenőnket a Mühlbach határában álló festői várromnál tartottuk. A Rienz patak beszűkülő völgyében őrködő erődítmény építését a 15. században elsősorban a törökök előretörése miatti félem tette szükségessé. A példásan felújított építmény le van zárva, így csak kívülről csodálhattuk meg.

216.jpgA szűk völgyben a várromot közrefogva egymás közelében fut a közút, a kerékpárút és a vasút, de míg a gumikerekűek a folyó partján haladhatnak, a síneket a hegyoldalra fektették. Úgy döntöttünk, ebben a szép környezetben érdemes egy vonatfotót készíteni, s nem is kellett sokat várakoznunk. Néhány éve, a vasútvonal korszerűsítésekor ütemes menetrend és a félórás vonatkövetés bevezetésével számoltak, ennek érdekében pedig több bezárt állomás újranyitásával alaposan besürítették a vonatkeresztezési lehetőségeket. Vagyis azt tudtuk, hogy vonat hamarosan várható, már csak az volt a kérdés, hogy időben meghalljuk-e a fák között haladó, híresen csendes járású szerelvényt? Szerencsére nem volt gond, a vonatok a Puster-völgy vasútján nem járnak gyorsan, a vonalon az engedélyezett legnagyobb sebesség 80 km/óra.

217.JPGA vonal legimpozánsabb műtárgya, az Eisack folyó völgyén átívelő 204 méteres híd fotózását hosszas tervezgetés előzte meg. Még itthon többször tanulmányoztam a Google műholdas térképét, igénybe véve az "utcakép" szolgáltatást is, így pontosan tudtam, merre kell mennünk és hol a legcélszerűbb megállnunk. Aztán a helyszínen mégis térkép nélkül találtam meg a legjobb fotóhelyet, ahol az acélviadukt mellett a környezete is kiválóan megfigyelhető. A túloldali hídfő környékén láthatjuk a Ferenc erőd (Franzensfeste) épületeit, a vasút átszeli az egykori fontos katonai létesítményt, melyen belül egy zárt, kizárólag militáris célú állomása is volt. Az erőd mellett balra a Brennervasút pályája tűnik fel, az mellé sorol be Franzensfeste állomás előtt a "mi" sínpárunk. Lenn jobbra pedig a franzensfestei tároló víztükre csillog, az 1940-es években kialakított erőmű látja el a Brenner-vasutat villamos energiával.

218.jpgFranzensfeste/Fortezza állomáson vagyunk, ahol a Drávavölgyi vasút beletorkollik az észak-déli irányú Brenner-vasútba. A csatlakozóállomást eredetileg nem itt, hanem délebbre, Brixen/Bressano városkánál tervezték megvalósítani, azonban a terepviszonyok miatt egyszerűbbnek és lényegesen olcsóbbnak bizonyult a síneket Franzensfeste felé kanyarítani. Napjainkban napirenden van egy Brixenbe építendő csatlakozóvágány gondolata, hiszen Dél-Tirol székhelye, Bozen/Bolzano Innichen felől csak kerülővel és átszállás és menetirányváltás közbeiktatásával lehetséges. Franzensfestén egy különleges menettel találkoztunk: az FS Trenitalia E105 004-ese ismeretlen okból - talán üzemképtelenné válás miatt - a SAD egyik FLIRT motorvonatát vontatta Bozen irányába (persze, mire a vonat fotótávba ért, a nap elbújt).

219.jpgFranzensfeste az Eisack folyó szűk völgyébe ékelődve épült meg; a település nagykiterjedésű pályaudvara ellenére meglepően kis lélekszámú. A házak között, majd a víztározó északi csücskénél tett sétánk után továbbindultunk Brenner/Brennero irányába. A vidék szépsége lenyűgöző, főképpen a magunkfajta "alföldi népek" alig tudnak betelni a szinte az eget súroló hegyormok látványával. Az út nagyjából felénél helyezkedik el Sterzing/Vipiteno falucska, ahol gondoltunk egyet és kinéztünk az állomásra. Az időzítés tökéletesnek bizonyult: hamarosan érkezett egy Bozenből Brennerbe igyekvő személyvonat. A hátul működő mozdonnyal közlekedő ingaszerelvény végén az FS Trenitalia E464 068-as pályaszámú villamos mozdonya dolgozott.

220.jpg221.jpgEzután meg sem álltunk a nevezetes Brenner/Brennero állomásig, ahol ismét rövid pihenő következett. A pályaudvar épp az államhatáron fekszik, egyik fele olasz, a másik osztrák területre esik. De nemcsak az államhatár osztja ketté az állomást, hanem a két ország vasútjának eltérő villamosítása is, Olaszországban ugyanis 3 kV-os egyenáram, míg Ausztriában 15 kV/16,7 Herz-es váltóáram kering a felsővezetékben. Ez is az oka annak, hogy a tehervonatoknál legtöbbször mozdonycserére kerül sor Brenneren, az állomáson posztoló kis tolatómozdony feladata a beérkező vonatok mozdonyának a másik vasút eltérő feszültséggel táplált hálózata alatti mozgatása. A nemzetközi személyszállító szerelvényeket azonban nagyrészt a teljes útvonalukon az osztrák vasút 1216-os sorozatú mozdonyai továbbítják, de egyre több tehervonaton is láthatunk korszerű, többáramrendszerű vontatójárművet. Az állomás olasz oldalán kis automata büfé üzemel, ahol egy kiváló olasz kávét sikerült elfogyasztanom. Közben nézelődtünk, s több különböző típusú, nagyrészt az FS Trenitalia felségjelzését viselő mozdonyt láttunk várakozni, de akadt köztük ÖBB-s és magánvasúti gép is. Brenner egyúttal helyi személyvonatok végállomása is, ott-tartózkodásunk idején a korábban Sterzing állomáson látott ingavonat visszaindult Bozenbe, míg az állomás osztrák oldaláról egy ÖBB-Talent startolt el Innsbruckba.

222.JPGMiután Brennerben szétnéztünk, gondoltunk egyet és átruccantunk Ausztriába, ahol Gries am Brenner megállóhelyet látogattuk meg. Az időjárás kitett magáért: a hőmérséklet közel fagypontig esett vissza, jeges szél kezdett fújni, az égből pedig havaseső hullott a nyakunkba. Nem is maradtunk sokáig, de szerencsére elég sűrű vonatforgalmat sikerült kifognunk. Az ismét Talent alkotta helyi személyvonaton kívül jött még egy kamionszállító (Ro-La), egy teher- és egy mozdonyvonat. A Griesen készített fotók közül most a (számomra) legérdekesebbet mutatom, melyen a Lokomotion társaság "zebracsíkos" 185 661-es, valamint a sima megjelenésű 185 664-es pályaszámú villamos mozdonyával vontatott kombinált fuvaros teherszerelvény látható. A rövid fotózás után visszaindultunk Toblachba.

223.jpgMásodik toblachi napunkon nem sok vonatot láttunk, aznap ugyanis egy rég megszűnt vasút nyomába szegődtünk. Ez az ún. Dolomitvasút, melynek számos emléke látható ma is, például a képen szereplő lépcső, mely anno dacumal a festői Toblachi tó melletti megállóhely peronjára vezetett. Az I. világháborúba Itália a Monarchia ellenfeleként 1915. május 23-án lépett be, a Puster-völgy és az attól délre, vagyis Olaszország felé húzódó Dolomitok hegyláncai heves harcok színhelyévé váltak. Ekkor mindkét oldalról tábori vasutat építettek a Gemärk/Cimbanche hágó felé, az osztrákok a sajátjukat Toblachból vezették 700 mm nyomtávval és benzinüzemre rendezték be, az olaszok Calalzóból induló 750 mm nyombőségű vonalán pedig gőzmozdonyok közlekedtek. Akkor a két vaspálya nyilvánvalóan még nem ért össze.

224.jpgSzerencsére már hosszú ideje csend és nyugalom uralkodik a környéken, s e békés, fenséges völgyben alusszák ö9rök álmukatk a két világégés áldozatai. A II. világháború után hozták létre Toblach fölött a Nasswand/Sorgenti katonatemetőt, melyben az 1926 és 1941 között elesett nem német anyanyelvű - főként szerb, jugoszláv, szlovén és magyar - katonák találtak végső menedéket. Összesen 1259 férfi nyugszik a példásan gondozott temetőben, köztük az egykori Monarchia közös hadseregének számos magyar katonája. Sírjukat könnyű felismerni, legtöbb fejfájára nemzetiszínű szalagot kötöttek. Miután tisztelegtünk emlékük előtt, továbbindultunk délre. A régi vasút az országút közelében, azzal párhuzamosan húzódott, töltése ma is megvan és a legtöbb helyen felismerhető.

225.jpgA két tábori vasutat az 1917-es esztendőben kötötték össze, amikor az osztrák csapatok, meghátrálásra késztetve az olaszokat, elfoglalták a Dolomitok déli lejtőit is. Egyúttal a teljes vonalat átépítették a Monarchiában általánosan alkalmazott 760 mm-es nyombőségre. Az 1918. november 3-iki békekötéskor azonban Itália nemcsak az elvesztett területeit kapta vissza, hanem birtokba vette egész dél-Tirolt is a még mindig katonai használatú kisvasúttal együtt. A vonal 1920-ban került civil használatba, minekutána 950 mm-es nyomtávolságúra alakították, majd hamarosan villamosították is. Központi állomását a népszerű téli-nyári üdülőhelyen, Cortina d’Ampezzóban alakították ki, ahol remíz és műhelyek is helyet kaptak. Impozáns, a városka rangjához méltó indóháza ma is a tömegközlekedés szolgálatában áll.

226.jpgCortina d’Ampezzo pályaudvarának területe nem épült be, csupán aszfaltszőnyeget kapott, a területet napjainkban vasúti kocsik helyett autóbuszok használják. Többé-kevésbé eredeti állapotukban megvannak az egykori üzemi épületek is. A közvetlenül az állomás mellett felépített, 35,3 méter hosszú viadotto di Ru Bigontina is használatban van, hiszen a kerékpáron és a gyalogosan közlekedők ma is átkelhetnek rajta. Ezt mi is megtettük, a viaduktról pompás kilátásban volt részünk a városra és környékére. A Dolomitvasút 1963. március 13-iki bezárása után az egykori töltés nagy részén kerékpárutat alakítottak ki, melynek Cortinától délre, Calalzóig tartó szakaszán összesen 10 kisebb alagúton és közel tucatnyi hídon és viadukton kelhet át a vállalkozó kedvű drótszamaras.

227.jpgEzzel az útvonallal nagyjából párhuzamosan haladva hamarosan mi is megérkeztünk a Tiziano szülőhelyeként ismert Calalzo di Cadore városkába (a Mester szülőháza tereprendezés miatt éppen nagy paravánokkal volt körbekerítve). Innen már nincs messze az 1914-ben megnyitott, Padovába vezető normál nyomközű vaspálya végállomása, Calalzo-Pieve di Cadore-Cortina, melyhez a Dolomitvasút csatlakozott. A vonalat az olasz vasút az utóbbi években szisztematikusan visszafejlesztette: a 2011-es menetrendváltáskor megszűnt a közvetlen római gyorsvonati összeköttetés és egyúttal a bezárt a személypénztár, majd 2013. december 15-ikétől a pálya "felső" szakaszán, azaz Belluno és Calalzo között elrendelték a teljes személyforgalom szüneteltetését. Egy kilátóból kiváló rálátás nyílik az állomásra, valamint a fák között és egy kisebb alagúton át odavezető vonalszakaszra.

228.jpgVisszaútban még megálltunk a Cimbanche hágónál. Az I. világháború előtt itt húzódott az államhatár a Monarchia és Olaszország között, napjainkban dél-Tirol és Belluno provinciák határát és a nyelvhatárt keresztezi az utazó, azaz innentől délre már az állomásnevek csak olasz nyelven szerepeltek a felvételi épületeken. A napjainkban magántulajdonban lévő egykori vasútállomás eredeti formájában látható. Érdekességként megemlítem, hogy a nagy hegyivasutakat általában alagúton, nem egyszer bonyolult vonalkifejtéssel vezetik át pályájuk legmagasabb pontjánál, a Dolomitvasút azonban végig a felszínen maradva kelt át a hágón. Rövid pihenő után folytattuk utunkat, s hamarosan ismét Toblachban voltunk, ahol a finom vacsora után pihenni tértünk, hiszen még egy eseménydúsra tervezett nap várt ránk.

229.jpgEzt a Toblach környékén eltöltött harmadik napunkot a Drávavölgyi vasút Toblachól keletre, az ausztriai Lienzig húzódó szakaszának megismerésére szántuk. A SAD FLIRT-jei - egyelőre - csak a szomszédos Innichen állomásig járnak, onnantól Lienzig az Osztrák Szövetségi Vasút (ÖBB) viszi a prímet. Az ausztriai vonalrész forgalomszervezése gyökeresen különbözik az olasz földön alkalmazottól. Ezek közül talán a leglényegesebb, hogy van teherforgalom. Innichen és Franzensfeste között már 2012 óta nem járnak áruszállító szerelvények, ám az ÖBB rendszeresen indít tolatós tehervonatot az utolsó osztrák állomásáig, Sillianig. Mi is ott kaptuk el a 1163 018-assal továbbított, éppen induláshoz készülődő kocsisort.

230.jpgA másik lényeges különbség, hogy Lienz és Innichen között az ÖBB nem vezette be az ütemes menetrendet, a vonatok a hagyományos módon, vagyis a szükségletnek megfelelő időszakokban indulnak. Tavasztól őszig a nemzetközi forgalomban 1144-es sorozatú mozdony továbbítja a három személy- és két nagybefogadóképességű kerékpárszállító kocsiból összeállított "vegyesvonatokat", míg a fennmaradó időszakban, valamint az osztrák belforgalomban egész évben Talent motorvonatok közlekednek. A távlati tervek szerint a közeljövőben a SAD átveszi az ausztriai vonalszakasz üzemeltetését, és kétáramrendszerű FLIRT-jeivel óránkénti közvetlen forgalmat szervez Franzensteste és Lienz között. Ez a felvétel egy Lienzből Innichenbe haladó tolt vonatot ábrázol Thal állomás közelében.

231.jpgA lienzi pályaudvar rögtön a Drávavölgyi vasút építésekor központi szerepet kapott, s mint a Villach és Franzensfeste közötti legfontosabb állomás, I. osztályú felvételi épülettel rendelkezett. Már akkor étterem is üzemelt benne, de találhattunk a stáció területén kőből épült áruraktárat, vagonok mérlegelésére alkalmas szerkezetet, kocsi- és mozdonyszínt - ez utóbbiból kettőt -, szénszerelőt, vízállomást, műhelyt és pályafenntartási egységet. A II. világháború után azonban szinte az egész állomást újra fel kellett építeni, akkor emelték a mai jellegtelen indóházat is. Napjainkban mindkét irányból végállomásként üzemel, pedig nem is olyan régen itt haladt keresztül a Bécs és Innsbruck között dél-Tirol érintésével közlekedő közvetlen IC-vonat, a Pustertahl/Val Pusteria.

232.JPGAki már idáig elvetődik, érdemes rövid sétát tennie a városkában, mely igazi gyöngyszem. A Dráva és az Isel folyók találkozásánál elterülő Lienz egyik legértékesebb műemléke a központtól nyugatra,mintegy másfél kilométerre álló ősi vár. Az erődítményt a 13. században építették az Isel-völgy bejáratánál, mai alakját a 16. század folyamán nyerte el. Napjainkban múzeumok működnek falai között. Maga a város az I. világháború utáni "területrendezés" óta kelet-Tirol központja. Mivel a három részre szakadt tartomány keleti régióiból osztrák földön haladva csak hatalmas kerülő megtételével érhető el a székváros, az ÖBB az 1940-es években Lienz és Innsbruck között elindította a talján területen átívelő ún. korridorvonatokat. E vonatoknál Olaszország területén nem volt megengedett a le- és a felszállás, cserébe az utasok mentesültek a határvizsgálat alól.

233.jpgEz pedig már Innichen pályaudvara a SAD ETR170-es psz. FLIRT motorvonatával, a jármű vezetője egy igen csinos fiatal hölgy volt. Az állomáson a 2013 decemberi menetrendváltás óta nincs átmenő vonat: akkor szüntette meg az ÖBB a korridorvonatok közlekedtetését. Az intézkedés az Itáliában élő németajkú kisebbséget is érintette, hiszen a térség fiataljai nagy számban látogatják Innsbruck oktatási intézményeit, számukra pedig nagyon kényelmes volt a határok leomlása után minden állomáson és megállóhelyen megálló, nemzetközi személyvonattá vedlett korridorvonat. Mivel az ütemes menetrendnek és a jó csatlakozásoknak köszönhetően továbbra is kiváló vasúti a összeköttetés kelet- és dél-Tirol, valamint Innsbruck között, a közvetlen vonat megszűnése miatti veszteség inkább csak érzelmi, mint valóságos.

234.jpgA kicsiny, de annál szebb Innichen is megér egy sétát. Nagyrészt itt játszódik a bevezetőben említett Alpesi őrjárat című filmsorozat, melyben Terence Hill erdészt alakít, aki a városba frissen odavezényelt rendőrparancsnokának segít a környék bűnesetei felderítésében. Az utcákon járva-kelve egy esetben magunk is összefutottunk egy erdésszel, aki igen sietett valahova és a jelek szerint a fogát fájlalta. A hírek szerint nem sokkal ott-tartózkodásunk után folytatódott a forgatás, vagyis ha később megyünk, talán Terence Hillel is találkozhattunk volna. A felvétel a központban álló barokk Szent Mihály-plébániatemplom művészi kiképzésű belsejét ábrázolja. A 12. századi eredetű, majd az 1735-ös tűzvész után újjáépített templom belsejét Christoph Anton Mayr csodálatos freskói díszítik.

235.jpgSajnos mint minden más, az égtől csupán egy lépésnyire tett üdülésünk is véget ért. Természetesen a fentebb mutatottakon kívül még rengeteg fotót készítettünk, az élményeink száma pedig még annál is több. Az időjárás is kegyes volt hozzánk, s bár az indulásunk előtti délután, még idehaza cseresznye nagyságú jég hullott, visszaúton pedig az eső ömlött, Puster-völgyi tartózkodásunkat kellemesnek mondható idő kísérte. A fenti a kép felfogható búcsúfotónak is, hisz' hazaúton, az olasz-osztrák határnál, Vierschach/Versciaco közelében lőttük az Innichenből Lienzbe szaladó nemzetközi személyvonatról. Legközelebb - ha lesz olyan - talán már a SAD közlekedési társaság különleges színtervű FLIRT-jét láthatjuk majd itt, s akkorra megint eltűnik az ausztriai vasúti közlekedés különleges színfoltja, a nagybefogadóképességű kerékpárszállító kocsikkal megerősített személyvonat.
Az egyik hazai tévétársaság mostanában vetíti a Don Matteo című sorozatot. Ez tulajdonképpen az Alpesi őrjárat elődjének is tekinthető, nemcsak az azonos főszereplő, hanem a hasonló alaptéma miatt is. Ebben a filmsorozatban Terence Hill, mint a közép-olasz Gubbio városka plébánosa, a csendőröknek segít a különböző fajsúlyú ügyek kiderítésében. A város és a környék legalább olyan szép, mint Innichen és a Puster-völgy - ki tudja, talán egyszer oda is elvetődünk. Probléma csak egy van: Gubbiónál, sőt a közelében sincs egyetlen árva vasútvonal sem...

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vonatmagazin.blog.hu/api/trackback/id/tr917013799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

crash 2015.01.05. 15:04:38

Jó helyeken jártál. Lienz és környékét én is kedvelem nagyon - mind vonattal, mind autóval megközelítve.
süti beállítások módosítása